III. A bibliográfiák funkciói

A bibliográfia információkat közvetít - ebből lehet megjelölni a funkcióit is, amelyek a tájékozódás-tájékoztatás iránti igények indítékaiból fakadnak:

• Számbavétel: minden dokumentumot regisztrálni kell, nem veszhet el információ, dokumentum.
• Azonosítás: a dokumentumok egyértelmű azonosíthatóságát biztosítani kell.
• Informálás: az újdonságokról értesüljenek az érdeklődők, az információ hasznosuljon.
• Reprezentálás, bemutatás: un. propaganda motívum

Egy bibliográfia többféle funkciót is betölthet. A funkció(k) teljesítése a bibliográfiák értékelésének fontos szempontja. A funkció (a cél) meghatározza a

bibliográfia tartalmát (gyűjtőkörét), szerkezetét, a feltárás módját, formáját is, ezért a bibliográfiák csoportosításának is egyik szempontja.

III./1. Számbavétel

A cél, az emberiség szellemi örökségének megőrzése. A múltban és a jelenben keletkezett rögzített információk, ill. dokumentumok regisztrálásával biztosítani, hogy egyetlen dokumentum ill. információ se vesszen el, maradjon ki az információáramlás folyamatából. Már az ókorban, az alexandriai könyvtár tudósai is összegyűjtötték az akkori világ kéziratos irodalmát, az egyetemes bibliográfiai számbavétel igénye, szándéka azóta is foglalkoztatja a szakembereket. Az UNESCO és az IFLA különböző programjaival "világbibliográfia" létrehozására törekszik, ehhez egységes, nemzetközi szabványok szerint a világ valamennyi országának regisztrálnia kellene saját dokumentumtermését.

Miért fontos a dokumentumok / információk regisztrációja?

Megvalósítható-e a "világbibliográfia"?

III./2. Azonosítás

A dokumentumokról (az információhordozók egységeiről) készült szabványos bibliográfiai leírások alapján a dokumentumok egyértelműen azonosíthatók legyenek - módjai: azonosító kódok (ISBN, ISSN), azonosító leíró jegyek összessége (bibliográfiai leírás adatai - elegendő adat kell, ez dokumentumtípusonként változhat, egyöntetűség kell az adatközlésben: ISBD szabványok, MARC-formátumok, csereszabatosság), rövidítések, kódok szabályozása (egységes névformák, transzliterálás stb.)

A könyvek nemzetközi azonosító számozását (International Standard Book Number) 1971-en vezették be, amely minden könyvet (kiadást) egyedileg azonosít egy, az ISBN rövidítés után írt 13 karakteres numerikus kóddal. Magyarországon 1974-től alkalmazzák. Más dokumentumtípusok azonosítására is léteznek az ISBN-hez hasonló számrendszerek, pl. ISSN a sorozatok; ISWC a zeneművek; ISMN a kották kódrendszere.

Sorolja fel az egyértelmű azonosítás eszközeit!

Milyen kódrendszerek biztosítják az azonosítást?

III./3. Informálás

A bibliográfiai tevékenység a tájékoztatásban nyeri el végső értelmét.  A lényeg, hogy az ún. releváns [a tárgyhoz tartozó, fontos, lényeges] információ a bibliográfiák közvetítésével eljusson a hasznosítás helyére (problémamegoldást segítendő). (Bényei, 2010)

A feladat kettős:

• egyrészt újdonságértesítés, vagyis az újdonságokról értesüljenek az érdeklődők;
• másrészt az információkból olyan rendszert építeni, hogy bármilyen szempontból visszamenőleg kereshető legyen.

Mi a bibliográfiai tájékoztatás két fő feladata?

Mi a releváns információ?

III./4. Reprezentálás

Készülnek bibliográfiák

• propaganda céllal, hogy intézmények, szellemi műhelyek, alkotók egy-egy csoportjának tevékenységét bemutassák, egy nemzet szellemi tevékenységét reprezentálják, felhívják a figyelmet valamely eszmére, irányzatra,
• üzleti megfontolásból, a kereskedelmi forgalomba került vagy kerülő művek bemutatására;
• bibliofil szempontból, könyvgyűjtők (dokumentumgyűjtők) igényeinek megfelelően. (Bényei, 2010)