IV. Online információkeresés

IV./2. Története






Magyarázza el ebben a szövegkörnyezetben a ’globalizáció’ fogalmát!





A digitális számítógépek kb. 1948 óta léteznek, de felhasználásuk az információkeresésben a ’60-as évektől kezdődött .

1984-ben jelentek meg az első internetes keresők, melyek kutatási programként indultak. 1996-ra már a különböző folyóiratok, üzleti és napilapok is komoly figyelmet szenteltek a keresőknek.
Az internet megjelenésével a felhasználóbarát kezelőfelületek révén a távoli online kereső szolgáltatásokhoz való hozzáférés könnyebbé vált, valamint a helyi adatbázisok már nem csak a helyi, hanem a távoli hozzáférés számára is rendelkezésre álltak. Az információelérés világméretű, globális lett. Egyszersmind a technikai fejlődés ugrásszerűen gyorsult, de ugyanakkor egyszerűsödött. Nem utolsósorban olcsóbb is lett. Az egyes adatbázisok specifikus, nem mindenki által rögtön megismerhető, elágazó, lassú (ennél fogva drága) paranccsal vagy menüvel vezérelt keresőrendszerét az interneten alkalmazott web gyorsabb, ún. ablaktechnikát alkalmazó grafikus felülete váltotta fel.
Mára gyakorlatilag értelmét vesztette a távoli és a helyi hozzáférés megkülönböztetése, mivel az adatbázisok számára általában kialakítják azt a felületet, melyen a web keresőeszközeivel a hálózaton keresztül keresni lehet. Gyakorlatilag minden információkereső, online távoli hozzáférés az interneten keresztül valósul meg.

Információk feldolgozását továbbra is végzik a helyi, különböző szoftvereket alkalmazó rendszerekben (mint az ALEPH, OLIB, CORVINA, AMICUS), és így a könyvtári adatbázisokban, az online olvasói katalógusokban továbbra is keresni lehet az adott könyvtáron belül. De számos könyvtári adatbázis már eleve úgy készül, hogy csak a weben keresztül lehet keresés céljából hozzáférni.
A könyvtárak számos szolgáltatást biztosítanak olvasóiknak, használóiknak. Alapszolgáltatás a helyben olvasás, helyben használat, tájékoztatás, tanácsadás. Nem alapszolgáltatásként említhetjük a kölcsönzést, használóképzést, információszolgáltatást, könyvtárközi kölcsönzést, másolatszolgáltatást, és internet hozzáférést.


Vegye sorra, hány és milyen típusú könyvtár található a mozgáskörzetében! Melyiknek mi az előnye és hátránya az Ön számára? 

Nem minden könyvtár nyújt minden szolgáltatást, s abban sem egyformák, melyek az ingyenes, ill. térítésköteles szolgáltatások. A nagyobb könyvtáraknak szerződése van különböző kereskedelmi adatbázis-szolgáltatókkal, és biztosítani tudják olvasóiknak ezek igénybevételét is.

Tanulmányaik során nagyon hasznos megismerkedni főiskolájuk, egyetemük könyvtárával, a lakóhely nagyobb közkönyvtárával, szakkönyvtárával. Ehhez már be sem kell menni oda, elég, ha az interneten megkeresik a honlapjukat. Erről sok mindent meg lehet tudni. Képet kaphatnak a helyrajzáról, állományukról, szolgáltatásaikról, megismerhetőek a szabályzataik, küldetésük, minőségpolitikájuk. Keresni lehet a katalógusaikban, hozzáférhetőek még központi és osztott katalógusok is. Elő lehet jegyezni dokumentumokat, lejárati idő hosszabbítást lehet végezni akár otthonról. Sok ugródeszka található, melyeknek a könyvtár honlapján való felsorolása segít egy átfogóbb keresésben.