VI. Adatbázisok

Adatbázisok típusai

Az adatbázisokat a szolgáltatott információk szempontjából a Carlos A. Cuadra által kialakított taxonómia alapján szokták csoportosítani. Ezek:

VI./1. Referensz adatbázisok

~ : az eredeti, elsődleges forrásokra vonatkozó ún. másodlagos információkat tartalmaznak.

VI/.1.1. Bibliográfiai adatbázisok

~ : az elsődleges források a kiadott vagy nem kiadott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, folyóiratcikkek, szabadalmak, térképek, zeneművek stb.). A másodlagos információk a rájuk vonatkozó dokumentumtételek (dokumentum leírások, bibliográfiai tételek). E tételekhez kapcsolhatnak referátumokat, annotációkat, tömörítvényeket stb.
Ilyen adatbázisok a könyvtárak online olvasói katalógusai, a bibliográfiák, cikkadatbázisok, továbbá a különféle szakterületi dokumentumrekordokat tartalmazó adatbázisok (pl. CAS, MEDLINE, vagy PRESSDOC adatbázis).

A tudományos kutatásban, felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók, de egyetemi és főiskolai képzésben résztvevő nappali tagozatos és posztgraduális hallgatók számára kutatási témájuk, szakdolgozatuk releváns szakirodalmának feltárásához nélkülözhetetlen eszközök a bibliográfiai vagy más néven szakirodalmi adatbázisok. Az ebbe a típusba tartozó adatbázisok jellemzője, hogy sokféle kiadványtípust és műfajt dolgoznak fel, például monografikus kiadványokat, tanulmányköteteket, folyóiratcikkeket, konferencia-kiadványokat, esetleg más egyéb anyagokat is. Az interneten szolgáltatott változatuk mellett CD-ROM, illetve még nyomtatott kiadásuk is létezhet. Áruk magas, hisz előállításuk költséges, tartalmuk ellenőrzött. Közülük sok nemcsak pusztán bibliográfiai adatokat, hanem tartalmi kivonatot (abstract) is közöl. Az internetes keresőszolgáltatások nem keresnek ezekben az adatbázisokban, mert az invisible vagy mély web a „tartózkodási helyük”. Létezésükről, tartalmukról, a könyvtári honlapokról, portálokról vagy maguknak a szolgáltatóknak a honlapjáról lehet tudomást szerezni. Előállítójuk, szolgáltatójuk érdeke, hogy a potenciális használók megismerjék ezeket a tudományos munkában nélkülözhetetlen információs termékeket.

VI./1.2. Forrástájékoztató adatbázisok

~: elsődleges információforrások (személyek, szervezetek, szolgáltatások, folyó kutatások („projektek”) stb. (Tehát nem dokumentumok adatait tartalmazó és kereshetővé tevő adatbázisok.) A másodlagos információk a rájuk vonatkozó rekordok (leírások), melyek alapján elérhetők.

Ilyen adatbázisok például a cím- és céginformációs adatbázisok (név- és címtárak, cégkatalógusok), telefonkönyvek, termékinformációs adatbázisok (melyekben az előállított áruk, szolgáltatások elérésére vonatkozó adatok (a szolgáltatók, cégek, egyéb szervezetek adatai) szerepelnek (pl. a KSH cégnyilvántartása, az „Arany Oldalak” szakmai telefonkönyv weben, wapon (mobiltelefonon) és CD-ROM-on elérhető adatbázisa).