VI. Adatbázisok

VI./4.1. A hozzáférés, szolgáltatás szempontjából

VI./4.1.1. Szabad (free) elérésű adatbázisok

A nagy bibliográfiai adatbázisok esetében a szabad elérés nem mondható általánosnak. Könyvtárak vagy más nonprofit szervezetek által előállított és a kormányzati szervek által támogatott adatbázisok között mégis találhatók ilyenek. (Előfordul, hogy kereskedelmi alapon működő adatbázisnak is van free változata, ez a hozzáférés azonban általában nem nyújt teljes körű szolgáltatást). A teljesen szabadon használható típusra példa a pedagógia, illetve neveléstudomány területéről az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) Pedagógiai Adatbázisa (PAD) www.iif.hu/db. Az adatbázis feltárja az 1989 utáni magyar pedagógiai irodalmat, valamint az OPKM-be beérkező külföldi könyveket, külföldi folyóiratok cikkeit, amelyeket referátummal is ellátnak. Ezt az adatbázist azonban integrálták az OPKM online katalógusába. A régi verziót befagyasztották, ezért ma már a katalógusba integrált változatot érdemes használni, mert ez van frissítve, s a tankönyveket is tartalmazza. (www.opkm.hu/opac)

Szabad elérésű adatbázis az amerikai oktatási kormányzat által támogatott pedagógiai adatbázis, az ERIC (néhány éve még AskERIC néven volt elérhető). Jelenleg a The Educator’s Referens Desk oldalról szolgáltatják. (www.eduref.org) Az ERIC adatbázist kereskedelmi alapon is szolgáltatja több adatbázis-szolgáltató, illetve ügynökség. Vannak adatbázisok, amelyek használata ingyenes ugyan, de regisztrációhoz kötött.

VI./4.1.2. Hozzáférési joghoz kötött adatbázisok

Az adatbázisok nagyobb részének szolgáltatása csak kereskedelmi alapon történik, ezért igénybevételük - mint már többször említettem - csak a könyvtárakon keresztül lehetséges. Az áruk ugyanis magas, magánember nem tudja megfizetni. A hozzáféréshez a könyvtáraknak (kutatóintézetekben, egyetemeken, főiskolákon) hozzáférési jogot kell vásárolniuk (ld. V./2.). A használat feltételeit licensz-szerződésben rögzítik. A szerződésben többek között meg kell állapodni a lehetséges (konkurens) felhasználók számáról is. Ilyen kereskedelmi alapon igénybe vehető adatbázis a pszichológiai területről az APA (American Psychológical Association) által előállított PsycINFO (korábban PsycLit néven ismert) adatbázis, amely a pszichológiai szakirodalom egyik legjelentősebb feltáró- és keresőeszköze. A pszichológiai szakirodalmat annak kezdeteitől, 1800-tól feldolgozza, valamint tartalmi kivonatot is közöl.
A Nyíregyházi Főiskola Központi Könyvtára 2010-ig vásárolta meg a DVD Jogtár 10 felhasználós, valamint a Magyar Hivatalos Jogszabálytár 25 felhasználós változatát. Ezt váltotta fel aztán az OPTEN (ld. V./2.).

A kereskedelmi alapon történő hozzáférés változata az a lehetőség, amikor több intézmény (egyetemek, egyetemi és főiskolai karok, kutatóintézetek stb.) konzorciumot alakítva kötnek szerződést az adatbázis-szolgáltatókkal. Ez természetesen a felhasználó számára mellékes körülmény, számára az a fontos, hogy rendelkezésére álljon a megfelelő adatbázis. Egy ilyen együttműködésnek köszönhetően több, a konzorciumhoz tartozó könyvtárban – tagjai: OPKM, SZTE, SOTE Központi Könyvtár, PTE – vehető igénybe a pszichológia tudományának legnagyobb bibliográfiai adatbázisa, a PsychINFO. (A Nyíregyházi Főiskola Központi Könyvtára egy konzorciumban van benne, ez a MATARKA.)

VI./4.2. A lefedett szakterületek, a tartalom szempontjából

VI. 4.2.1. Multidiszciplináris adatbázisok

Több szaktudomány, esetenként egész tudományterület vagy akár több tudományterülethez tartozó tudományág (humán- és társadalomtudományok stb.) irodalmát teszik kereshetővé. Ezeket akkor érdemes használni a szakirodalmi keresésben, ha valamilyen ok miatt nem áll rendelkezésünkre speciális adatbázis a kutatandó szakterületről vagy a téma, amelyhez irodalmat keresünk, interdiszciplináris jellegű. Ilyen átfogó adatbázis a International Bibliography of the Social Scienses (IBSS) vagy a Wilson Social Sciences Index. Mindkettő neveléstudományi irodalmat is feldolgoz. Az előbbi az ELTE, az utóbbi pedig a SZTE Egyetem Könyvtárában vehető igénybe.

VI. 4.2.2. Szakadatbázisok

Egy diszciplínára és annak rokon területeire koncentrálnak az irodalom gyűjtésében. Ezek nyújtják a legmélyebb keresési lehetőséget az adott tudományág szakirodalmi információinak keresésekor, mert a legnagyobb teljességgel és mélységgel tárják fel azt. A keresésnél azonban figyelembe kell venni a gyűjtés földrajzi, illetve nyelvi határait is. Magyar vonatkozásban ilyen adatbázis a már korábban is említett Pedagógiai Adatbázis (PAD) (www.iif.hu/db, illetve www.opkm.hu), amely a magyar nyelvű pedagógiai szakirodalmat teljességgel feltárja. A magyar nyelven megjelenő, nem túl nagyszámú pszichológiai folyóirat (Pszichológia, Magyar Pszichológiai Szemle, Alkalmazott Pszichológia) cikkeit is feldolgozza, a pszichológia monografikus kiadványaival (könyvek) együtt. (Lásd még fent!) A már említett ERIC (Educational Resources Information Centre) adatbázis is jellemző példája ennek a típusnak. Az ERIC az oktatás, nevelés legnagyobb bibliográfiai adatbázisa, több mint egymillió cikk és egyéb dokumentum (curriculum, teacher guides, conference papers stb.) tartalmi kivonatát, bibliográfiai- és hozzáférhetőség adatait tartalmazza (www.eduref.org). Az 1990-es években a CD-ROM változata több magyar könyvtárban is rendelkezésre állt. Jelenleg viszont szabadon is elérhető, illetve egy országos projektnek – EBSCO adatbázisok szolgáltatása – köszönhetően, azokban a nyilvános és felsőoktatási könyvtárakban is, amelyek a Könyvtári Intézettől felhasználói nevet és jelszót kértek az EBSCO szolgáltatásaihoz. Az amerikai irodalom feltárására koncentráló ERIC adatbázist egészíti ki az International ERIC, amely két adatbázist egyesít egy platformon, a brit British Education Index-et (BEI) és az ausztrál Australien Education Index-et (AEI). Az ERIC és az International ERIC együtt, a világ angol nyelvű pedagógiai irodalmának áttekintését teszi lehetővé. Bővebb információ:
www.dialog.com/sources/ondisc/intl_eric.pdf címen.

Az amerikai Wilson cég több adatbázistípust is előállít. A bibliográfiai adatbázisok közül a fontosabbak: Wilson Education Abstracts, kb 400 angol nyelven megjelenő periodika, évkönyv, monográfia, sorozat, tanterv stb. A Wilson Education Abstract Full Text 133 folyóirat cikkeinek teljes szövegét is szolgáltatja. Ennek a cégnek egy másik terméke, a Wilson Education Index, amely 400 angol nyelvű pedagógiai folyóiratot, évkönyvet, monográfiát, sorozatot indexel, továbbá curriculumokat, konferencia kiadványokat. Európában készül a British Education Index, amely kb. 300 brit periodika cikkeit, konferencia-kiadványok írásait dolgozza fel. (www. leeds.ac.uk/bei/beiinfo.htm) Itthon az Education Indexre az 1990-es években az OPKM még előfizetett.

A német nyelvterület pedagógiai adatbázisa a Fachinformationssystem FIS Bildung, amelynek használata előfizetéshez kötött. Németország, Ausztria, Svájc pedagógiai folyóiratcikkeinek adatbázisa, kb. 480 000 rekorddal, online és CD-ROM változatban. (www.fis.bildung.de) Ingyenesen elérhető viszont a Zeitungsdokumentation Bildungswesen adatbázis, amely jóval kisebb az előzőnél. Mindössze 39 németországi és külföldi pedagógiai folyóirat cikkeit tárja fel, s nem ad tartalomismertetést, referátumot sem.

A már említett angolszász PsychINFO-on kívül, a PSYCHINDEXplus with TestFinder is említésre érdemes. Kb. 160 000 rekordot tartalmaz Németországból, Ausztriából, Svájcból, Szerkeszti a Trieri Egyetemen működő German Center for Documentation and Information in Psychology-t (www.zpid.de), de csak előfizetéssel vehető igénybe. Érdemes ellátogatni azonban erre az oldalra, mert található itt néhány „kostenlose”, azaz ingyenes adatbázis is.
A magyar HUMANUS, (Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa) melynek rendeltetése hozzáférhetővé tenni és szolgáltatni a humántudományok magyar vonatkozású tanulmányainak és cikkeinek bibliográfiai adatait a kezdetektől napjainkig, a http://www.oszk.hu/humanus/ internet elérhetőségen található meg.

Szakirodalmi, főleg külföldi szakirodalmi igény (tudományos kutatáshoz, szakdolgozathoz, pályázathoz, projekthez stb.) esetén nem szabad csak az interneten szabadon elérhető anyagokra támaszkodni, mert a tudományosan ellenőrzött írások, mint láttuk, a profi adatbázisokban kereshetők, s ezek elérését a könyvtárak biztosítják. Ha csak a szabadon elérhető forrásokra támaszkodunk, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a témánk szempontjából legjobb, legrelevánsabb forrásokat figyelmen kívül hagyjuk. Érdemes tehát a látogatott könyvtár(ak)ban tájékozódni arról, hogy az illető intézményeknek milyen adatbázisokhoz vannak hozzáféréseik.