VIII. Információkeresés, keresési taktikák

VIII./1. Kereső taktikák

VIII./1.1. Felügyelő taktikák

ELLENŐRZÉS
Az eredeti kérdés összehasonlítása a keresés pillanatnyi tárgyával: azonosak-e még.

MÉRLEGELÉS
A keresés egy vagy több pontján felbecsüljük, mennyibe kerülnek, vagy mit eredményeznek a következő lépések. Megfontolható, hogy másféle megközelítés nem volna-e eredményesebb.

KAPTAFA          
A gyakori típuskérdések megszokott keresési sémákhoz vezetnek. Itt arról van szó, hogy a kérdés tipikussága és az előhúzandó kaptafa tudatosuljon a keresőben, a megoldási sémát azonban át kell gondolni, és ha nem maximálisan hatékony vagy esetleg már idejétmúlt, akkor módosítani kell.

JAVÍTÁS

Nemcsak az a fontos, hogy a keresés tárgyát pontosan meghatározzuk, hanem az is, hogy ezt a tárgyat a helyesírás szabályai szerint fogalmazzuk meg. A helyesírási hibát elkövetheti a feldolgozó is, de most elsősorban a keresőről van szó, amikor például emlékezetből keres, nem lévén az írás a kezében. Így fordul elő, hogy pl. neurológia helyett neuralgia lesz a keresés tárgya, ami pedig igencsak eltérő fogalom.

JEGYZETELÉS

Maradjon nyoma, hogy milyen utakat járt végig a kereső, melyeket szakított meg, sőt annak is, hogy mit akart volna még megvalósítani, de nem került rá sor.

VIII./1.2.    Fájlszerkezet-taktikák

"BIBLIZÉS"

Ez az elnevezés neologizmus, a bibliográfia rövidítéséből származik. Kész bibliográfia keresését jelenti, mielőtt nekiállnánk, hogy készítsünk egy újat. Általánosabban fogalmazva, annak ellenőrzéséről van szó, hogy a keresést nem végezték-e már el, az eredmény nem elérhető-e valamilyen használható formában.

PROBLÉMALEBONTÁS

Komplex kérések lebontása részproblémákra. Az egyes részeken külön, egymás után lehet dolgozni, és a részmegoldásokat össze lehet kötni az egész probléma megoldásává.

ÁTTEKINTÉS

A választható lehetőségek áttekintése keresések közben a döntések előtt. Helytelen idő előtt leragadni egyetlen forrás vagy megközelítési mód mellett. Az áttekintés révén az ember ellenállhat az ilyen kísértésnek. Például az elsőnek éppen eszünkbe jutó online mutató böngészése helyett gondolatban vegyük sorra a téma szempontjából releváns összes mutatót, és válasszuk ki közülük az adott kéréshez leginkább illőt, azután pedig ne kössünk ki rögtön egy mutatószónál, hanem kezdjünk el böngészni az online mutatóban, onnan meg átlépve a tezauruszban, keressük meg benne a legjobb keresőszóként használható kifejezést.

KIZÁRÁS

Nagyon fontos taktika. Ha többféleképpen kereshetünk, válasszuk azt a lehetőséget, amely azonnal a lehető legtöbb vélelmezhető zajos találatot zárja ki a további keresésből. Azaz, ha pl. az operációs rendszerek parancsnyelvéről szóló könyveket, vagy a Kis János és Bencze György szerzőpáros filozófiai könyveit keressük, az első esetben a "parancsnyelv" szó (mivel operációs rendszerekről szóló dokumentumoknak se szeri, se száma), a második esetben az utóbbi név alapján lényegesen hamarabb jutunk eredményre.

KITERJESZTÉS

Az információforrásokra természetesen olyan összefüggésben szoktunk gondolni, amilyen jellegű használatra szántuk őket. Mégis, szinte minden forrás eredményesen használható nem tervezett célokra is. Ehhez persze nemcsak a rutinszerű használati módokat, hanem a forrás egész információtartalmát ismerni kell. Ha pl. sikertelen volt a nyomozás egy mérnök címe után, a keresőnek eszébe juthat, hogy a szabadalmakon a feltaláló neve mellett rendszerint a munkáltató is szerepel. Ezért a keresést a szabadalmak között végezzük el a mérnök neve szerint. Amennyiben az illető mérnöknek van valami szabadalma, a munkáltató címe is meglesz a szabadalmi nyilvántartásban, ennek alapján pedig már előbb-utóbb elérhető lesz a mérnök címe is.

KÖRÜLÁLLVÁNYOZÁS

Amikor az épület elkészült, az állványokat lebontják, de nélkülük az épület nem épült volna fel. Az információkeresés néha ugyancsak ilyen körülállványozásra kényszerül. Olyan információelemekkel kell dolgoznia, amelyeknek közvetlenül ugyan semmi közük sincs a válaszhoz, de lehet, hogy végül mégiscsak hozzásegítenek. Ha pl. egy jelentéktelen költőről nem sikerül információt találni, a kereső utánanézhet, kik voltak a kortársak, és náluk kereshet tovább, hátha valahol említik az illetőt.

VIII./1.3. A kérdés megfogalmazásával kapcsolatos taktikák

SPECIFIKUSSÁG

Minden osztályozási rendszerben és információkereső nyelvben megkövetelik, hogy amennyire csak lehet, a dokumentumok tartalmi leírásai a tartalomnak megfelelő mértékben specifikusak legyenek. Előfordulhat ugyan, hogy a dokumentumtételeket átfogóbb fogalmak alá is be kell sorolni, de ebben az esetben is fontos, hogy a specifikus fogalmak alatt is szerepeljenek. Lehet például úgy eljárni a feldolgozáskor, hogy a márkanevek esetén az átfogó fogalommal is mindig osztályozzanak, de márkaneveket ismérvként ebben az esetben is hozzá kell kapcsolni a dokumentumtételhez (Pl. a Ford Escort autómárkáról szóló dokumentumot osztályozzák a "személygépkocsi" deszkriptorral, de "szabad tárgyszóként" a "Ford Escort" márkanevet is a dokumetumtételhez kapcsolják.) Ezért a keresést is a specifikus terminusokkal érdemes kezdeni.
Vagy pl. ha az OPKM (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) opac-jában a ’tanulás’-ra keresek, 1660 találatot kapok. Viszont, ha konkrétan tudom, hogy az ’otthoni tanulás’ érdekel, akkor ez utóbbi keresőfogalmat beírva 12 találatra redukálódott az eredményhalmaz, amely találatmennyiség – adott esetben - számomra elegendő lehet.

RÉSZLETES KÉRDÉSMEGFOGALMAZÁS

Ez a taktika a kérdés első megfogalmazásába beviszi annak összes vagy legtöbb elemét, vagy a már kész keresőképet bővíti egy vagy több keresési elemmel. Minél bővebb, azaz minél több elemet kapcsolnak össze ÉS relációval a keresőképben, annál szűkebb a kérdések tartalma, jelentése, tehát annál kevesebb találat várható eredményképpen.

SZŰKSZAVÚ KÉRDÉS-MEGFOGALMAZÁS

Ez a taktika a kérdés első megfogalmazásában minimalizálja az elemek számát, vagy a már kész keresőképből vesz el egy vagy több elemet. Minél kevesebb elemet kapcsolnak össze ÉS relációval a keresőképben, annál tágabb a kérdés, tehát annál több találat várható eredményképpen.

HASONLÓSÁGOK MEGENGEDÉSE

A keresőkép szélesítése, bővítése szinonimák vagy egyéb – rokon értelmű – kifejezések bevonása által; voltaképpen a VAGY kapcsolat bőséges alkalmazásáról van szó.

SZŰKSZAVÚBB MEGFOGALMAZÁS

Az előző taktika ellentéte, a keresőkép lehető legpontosabb megfogalmazása a rokon értelmű kifejezések számának minimalizálása vagy legalábbis csökkentése és a legtalálóbb kifejezések megtartása által.

KIZÁRÁS

A kérés megfogalmazásával kizárjuk a válaszból azokat a keresési szempontokat, amelyek – önmaguk vagy mutatóik – bizonyos kifejezé(eke)t tartalmaznak, azon az áron is, hogy releváns dokumentumokat veszítünk szem elől. Ez a taktika voltaképpen a DE NEM logikai művelet megfelelője. Azért kizárás a neve, hogy a NEM fent említett kényes oldalára felhívja a figyelmet. A nemkívánatos kifejezést tartalmazó dokumentum kizárása kívánatos információ elvesztésével járhat.

VIII./1.4. Fogalom- és szóhasználati taktikák

FELJEBB LÉPÉS (Hierarchiaszint-emelés)

Feljebb lépés a hierarchiában az általánosabb, fölérendelt kifejezéshez. A keresőt segítheti a tezaurusz vagy – különösen – az osztályozási rendszer, de lehet, hogy saját ismereteire támaszkodva kell ezt a kifejezést megállapítani.

LEJJEBB LÉPÉS (Hierarchiaszint-csökkentés)

Lejjebb lépés a hierarchiában egy specifikusabb, alárendelt fogalomhoz.

ASSZOCIÁCIÓ (Bővítés rokonsági kapcsolatok bevonásával)

Rokon értelmű vagy a keresettel gyakran együtt előforduló, illetve a keresetről eszünkbe jutó kifejezés keresése – "oldalirányú" lépés a hierarchiaszinten belül.

SZOMSZÉDKERESÉS

Ez a taktika a szomszédos kifejezések között keres továbbiakat, akár a betűrend, akár a tartalmi hasonlatosság, akár valami más szomszédság alapján. A szomszédkeresés az adatbázisok vagy a kézikönyvek kiválasztására is kiterjeszthető, például amikor megvizsgáljuk a referenszszolgálat polcain egymás mellett tartott kézikönyveket.

NYOMONKÖVETÉS     

A már fellelt információ megvizsgálása olyan újabb kifejezésekért, amelyek továbbvihetik a keresést. Egyik mindennapi formája az online kereséskor kapott találatok dokumentumképének áttekintése. Végignézzük az ismérveket, amelyek az adott dokumentumtételben szerepelnek az éppen aktuális ismérven, keresőszón kívül. Ezeket az ismérveket "nyomoknak" hívják, innen származik a taktika elnevezése.

VARIÁCIÓK

A kifejezések módosítása, helyettesítése.

AFFIXUMOK VARIÁLÁSA

Próbálkozás különféle előtagokkal (prefixumokkal, pl. hajtás, meghajtás, áthajtás), utótagokkal (suffixumokkal), például szenny, szennyeződés, szennyezés; viszály, viszálykodás) és köztes tagokkal (infixumokkal, például Abbe-elv, Abbe-féle elv), illetve elhagyásukkal. A csonkoló parancsokkal egyidejűleg több ilyen művelet is elvégezhető.

SZÓRENDVÁLTOZTATÁS

Minden olyan rendszerben, ahol egy kifejezés több szóból is állhat, a szórend befolyásolhatja a keresés sikerét. A többszavas terminusok esetén minden lehetséges – vagy legalábbis többféle – értelmes szórendet érdemes kipróbálni.

ELLENTÉT SZERINTI KERESÉS

A kívánt információt leíró kifejezés logikai ellentétével keresünk, például a "színes film" sikertelensége esetén a "fekete-fehér film", a "koldulás" sikertelensége esetén az "adakozás" vagy az "alamizsna" terminussal próbálkozunk. (Érdekes taktika, de lehetséges, hogy éppen ez lesz a célravezető valamely, találatot egyáltalán nem eredményező keresésünk esetében.)

HELYESÍRÁSI VÁLTOZATOK SZERINTI KERESÉS

A felügyelő taktikák egyike, a JAVÍTÁS egyebek között a jó helyesírásra hívja föl a figyelmet. A jelen taktikánál nem a helyességen, hanem a hatékonyságon van a hangsúly. Az online rendszerekben, még inkább az interneten nagyon tarka helyesírással találkozunk, s a jó eredmény érdekében gondolni kell a lehetséges hibás változatokra (pl. Diesel-, Dízel-, Dizel-, diesel-, dizel-, dízel-motor; Newton-féle törvény, Newton-törvény). Erre a taktikára az idegen nyelvű rendszerekben is szükség van, gondoljunk például csak az angol-amerikai (cataloguing, cataloging) vagy a német (telefon, telephon) helyesírási különbségekre. Különösen fontos az egybe- és különírási változatok figyelembe vétele (pl. adatcsere-formátum, adat-csereformátum, adatcsere formátum).

A keresési taktikákkal kapcsolatban a következőket meg kell fontolni, mielőtt alkalmazzuk őket:

• Bizonyos taktikák csoportokat képeznek. Például lehetséges reakciók olyan szituációkban, ahol a keresés túl sok vagy kevés találatot eredményez:
• LEJJEBB LÉPÉS,
• RÉSZLETES KÉRDÉSMEGFOGALMAZÁS,
• KIZÁRÁS,
• FELJEBB LÉPÉS,
• ASSZOCIÁCIÓ,
• SZŰKSZAVÚ KÉRDÉSMEGFOGALMAZÁS,
• HASONLÓSÁGOK MEGENGEDÉSE,
• NYOMONKÖVETÉS, 
• VARIÁCIÓK. 

Ha megkülönböztetjük a keresések tipikus szakaszait és megkeressük a nekik megfelelő taktikákat, kialakíthatunk stratégiai modelleket is. Ha a kereső tudja, hogy egy adott szakaszban a taktikák melyik kis csoportjával számíthat leginkább sikerre, akkor abban a szakaszban csak erre a néhányra kell koncentrálnia.      

2. A keresési stratégia egyik fő kérdése az, hogy mikor kell megállni, hogyan állapítható meg, elég információ gyűlt-e össze, illetőleg mikor kell döntenünk a sikertelen keresés feladása mellett.

Az ÁTTEKINTÉS-ről feltehető, hogy a keresés hatékonyságát minőségileg és mennyiségileg egyaránt javítja, de valahol határnak kell lennie; egy ponton túl egyre kisebb a haszon, csakhogy ezt a pontot még meg kell találni.