Az irodalomkutatás technikája

Elektronikus tananyag

Készítette: Dr. Bordé Katalin PhD 2011.
április

Elektronikus tananyagunk célja, hogy bevezessük a kezdő kutatókat, szakdolgozatírókat az irodalomkutatás technikájának mibenlétébe. A felsőoktatás képzéseiben a "KKK" (15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről) írja elő a teljesítendőket. A rendelet értelmében minden szak esetében szakdolgozat vagy diplomamunka készítését és védését írja elő.

A tananyag elsajátítása eredményeként a szakdolgozatírók képesek lesznek arra, hogy egy meghatározott témakörre, például egy szakdolgozati témára vonatkozó irodalom válogatott jegyzékét összeállítsák, abban szelektáljanak, és felhasználják azt a dolgozatíráshoz. Abban is jártasságot szereznek, mire kell fokozottan figyelni, hogy a gyűjtőmunkájuk során egy olyan irodalomjegyzéket készítsenek, amely a számukra releváns, leghasználhatóbb anyagot tartalmazza. Végül megismerkednek a különböző adatgyűjtési lehetőségekkel és jegyzetelési technikákkal is.

Mielőtt hozzákezdenénk az irodalomkutatáshoz, előtte a hipotézisünket kell megfogalmazni. A hipotézis olyan tudományos feltételezés, amely magyarázattal szolgál a probléma megoldására. A hipotézis alapulhat feltételezésre vagy vizsgálati eredményekre. Az a feladata, hogy megoldási javaslatot adjon, legyen egyértelmű, igazolható vagy elvethető. A hipotézis felállítását követi a kutatási terv készítése, ami terv nem más, mint a kutatás vázlata. Az a feladata, hogy a kutatás felépítését, lépéseit meghatározza, majd a segítségével a folyamatot ellenőrzése. Amennyiben elkészültünk a vázlatunk első változatával (az anyaggyűjtés során ugyanis ezen még bizonyára változtatni fogunk az összegyűjtött információk ismeretében), hozzáláthatunk magához az irodalomkutatáshoz, ami összetett folyamat, de kis gyakorlással gyorsan elsajátítható, és hatékonyan alkalmazható.

A téma körülhatárolása. Ennek során megvizsgáljuk a kutatás előzményeit, és eldöntjük, hogy milyen időbeli mélységben szeretnénk kutakodni: elég az utóbbi tíz évben megjelent könyveket, cikkeket felkutatni, vagy régebbi anyag is fontos? Milyen nyelvű anyagra van szükségem: elég-e a magyar, vagy más is szükséges? Nem árt a térbeli körülhatárolás sem is. Ezt követi az általános tájékozódás. Először kézikönyvek, lexikonok segítségével tisztázzuk a fogalmakat (sokszor már ezek is céloznak a témában megjelent legfontosabb művekre, tehát kezdésnek nem rossz). Majd jön az anyaggyűjtés szakasza. Honnan tájékozódjunk? Átnézhetjük a könyvtári katalógusokat (főképpen a tárgyi katalógusokat), majd bibliográfiákban, sőt Interneten is kereshetünk adatokat. Végül jön az elrendezés. Az összegyűjtött anyagot szelektáljuk, majd elrendezzük. Legcélszerűbb a szerzői betűrendes elrendezés (hiszen egy-egy művet akár több forrásból is feljegyezhettünk), majd témák szerint csoportosítunk.