II./1. A forrásanyagok felkutatása - a felhasználható információk köre

Az adott terület alapvető szakirodalmának ismerete alapelvárás a szakdolgozat írójától, de a lehetőségek tárháza igen széles. Különböző írott és szóbeli forrásokra, médiatermékekre és saját tapasztalatainkra építhetünk. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen típusú információforrások jöhetnek szóba egy dolgozat megírásakor.

Írott források: (nyomtatott vagy digitális változatban, magyar vagy idegen nyelven) pl.: szakkönyvek, napilapok, általános és szakfolyóiratok, konferenciakötetek, tanulmánykötetek, kutatási jelentések, műhelytanulmányok, tudományos diákköri dolgozatok, szakdolgozatok, disszertációk, cégek és szakmai szervezetek kiadványai, jelentései, információs anyagai.

Egyéb médiatermékek, nem írott források: reklámfilmek, filmek, tv-és rádióműsorok.

Szóbeli információk: előadások, interjúk, személyes beszélgetések.

Saját tapasztalatok: a személyes tapasztalataink is fontos forrását jelenthetik a dolgozatnak. Ha építünk erre, ezt mindenképpen meg kell említeni a dolgozatban (a bevezetőben, ill. az érintett részeknél). Így tisztázhatjuk az információk forrását.

Saját adatgyűjtés: épülhet szóbeli információkra, például interjúkra vagy kérdőíves megkérdezésre is egy adott körben.

Készíthetünk kérdőíves felmérést különböző egyetemek, főiskolák hallgatói, ill. egyéb munkahelyek kollektívái körében pl. olvasási szokásaikról, szabadidős tevékenységükről, vagy a környezetbarát termékekhez való viszonyukról. A felmérés készülhet saját összeállítású kérdőívvel, vagy megfelelő hivatkozásokkal átvehető más kutatási módszere is.

A fentiek mutatják, hogy nem állhatunk meg feltétlenül az írott és klasszikus forrásoknál. Nyitott szemmel kell a világban járnunk, ha a témánkhoz forrásokat keresünk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy megúszhatjuk a szakirodalom feltárását, de gyakran hasznos adalékokhoz juthatunk a különböző nem hagyományos forrásokból. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)