II./4.2. A megjelent szakirodalom információit feltáró közvetett eszközök

A megjelent szakirodalmat feltáró közvetett eszközök körébe tartoznak a könyvtári katalógusok, bibliográfiák (annotált, rejtett, önálló), referátumok, szemlék, tömörítvények, témadokumentációk és adatbázisok.

II./4.2.1. Katalógusok

A katalógusok feladata:

1. Lehetővé tenni, hogy az olvasó megtaláljon egy könyvet, amelynek

a. a szerzője ismert,
b. a címe ismert,
c. a tárgya ismert.

2. Megmutatni a felhasználónak, hogy a könyvtár mivel rendelkezik:

a. adott szerzőtől,
b. adott témában,
c. adott fajta irodalomban.

3. Segíteni az olvasónak egy könyv kiválasztásában annak

a. bibliográfiai,
b. tartalmi jellemzői szerint.

Fizikai formáját tekintve: papíralapú (hagyományos) és elektronikus formátumú. Tartalmukat tekintve alapvetően egybeesnek. (TÓVÁRI, 1999; WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.1.1.Cédulakatalógus

A hagyományos papíralapú katalógusban minden katalóguscédula egy-egy művet jelöl, ami  tartalmazza a dokumentum formai és tartalmi ismérveit, valamint raktári jelzetét.
A formai jegyek alapján épül a betűrendes, más néven leíró katalógus vagy szerzői, és a címkatalógus, ami a könyvtár állományát a művek szerzőinek, címének betűrendjében tárja az olvasók elé.

Ennek alapján választ ad az alábbi kérdésekre:

• milyen dokumentumok vannak a könyvtárban?
• egy adott dokumentum megvan-e?
• egy adott szerzőnek mely művei vannak meg?
• a meglévő dokumentumok hol vannak elhelyezve?

A formai jegyek mellett a műveket tartalmuk alapján is feltárják: megfelelő tárgyszóval és szakjelzettel. E tartalmi feltárás alapján épül fel a tárgyi katalógus, amely a dokumentumok leírását tárgyuk alapján csoportosítja. Tájékoztat arról, hogy az adott könyvtárban, bizonyos témában milyen dokumentumok találhatóak. Téma szerint kereshetünk benne. (TÓVÁRI, 1999; WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

A tárgyi katalógusnak két válfaját különböztetjük meg, a tartalmi leírás meghatározásai alapján:

Tárgyszó-katalógus, és a szakjelzet alapján szerkesztett, szakkatalógus. A tárgyszó-katalógus három szisztéma szerint rendezheti a tárgyszavakat:

• szabad tárgyszó rendszer
• kötött tárgyszó rendszer
• tezaurusz

II./4.2.1.2.Szakkatalógus

Rendszerező, hierarchikus katalógus. Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) szerinti katalógus. Az ETO a meglévő tudományterületek tíz főosztályba sorolja és 0-tól 9-ig  számjegyekkel látja el.

Minden szám egy tudományágat jelöl: 

0  Általános művek
1  Bölcselet (filozófia, pszichológia, etika stb.)
2  Vallás, teológia
3  Társadalomtudományok
4  (jelenleg betöltetlen)
5  Matematika és természettudományok
6  Alkalmazott tudományok
7  Művészetek; Szórakozás; Sport
8  Nyelvészet; Irodalomtudomány
9  Régészet; Földrajz; Történelem

Szabály:

• a főosztályok 1,
• az osztályok 2,
• az alosztályok 3 számjegyből álló jelzetet kapnak. (MAJOROS, 1997; TÓVÁRI, 1999)

II./4.2.1.3. Elektronikus katalógus

Az elektronikus katalógus más néven számítógépes adatbázis egységei a rekordok. Minden műről készül egy bibliográfiai rekord. Ez tartalmazza a dokumentum formai és tartalmi leírását. Minden adatelem önálló mezője a rekordnak. A mezők tartalmából épülnek fel a rendezett kereső listák.

Egy adott mű minden példányáról készül példányrekord. A katalógusok számítógépre vitelével egy időben a könyvtár más munkafolyamatait is gépesítették. Ezek a rendszerek ma már teljesen  integráltak, a teljes ügyvitel gépesített.

A számítógépes adatbázis működhet: csak az adott könyvtárban, lokálisan; vagy ektronikus hálózat, internet segítségével bárhonnan, bárki számára elérhetően. Ezeket távoli, nyilvános elérésű könyvtári katalógusoknak hívjuk (angol neve Online Public Access Catalogue). Az angol név kezdőbetűjéből lett az általános elnevezése: OPAC. (MAJOROS, 1997; WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.2. Bibliográfiák

II./4.2.3. Repertóriumok

A repertóriumok a tudományos és ismeretterjesztő folyóiratokban megjelent tanulmányok visszakereshetőségét biztosítják szerző, cím, esetleg tárgy alapján. Pl.: a Századok c. folyóirat repertóriuma.

Mit tudhatunk meg a bibliográfiákból és a repertóriumokból?

II./4.2.4. Adatbázisok, számítógépes bibliográfiák és egyéb keresőszolgáltatások

Célravezető a tematikus anyaggyűjtés folytatása a tematikus internet címek szerkesztése, gyűjtése által. Nagyon hasznos segítség lehet az irodalomkutatáshoz, ha a szakdolgozati témánkhoz folyamatosan gyűjtjük az ahhoz kapcsolódó linkeket, aminek eredményeként tematikus linkgyűjteményt állítunk össze. Linkgyűjteményünk címeit érdemes folyamatosan tesztelni, bővíteni, javítani. A számítógépes bibliográfiák, adatbázisok és egyéb keresőszolgáltatások segítséget nyújtanak az irodalomkutatáshoz, az irodalomjegyzékünk összeállításához, mert kitűnően alkalmasak számos témakörhöz kapcsolódó dokumentáció gyűjtésére. Egy-egy bibliográfia előre meghatározott szempont szerint gyűjti össze és rendszerezi a publikációkról szóló információkat. A hagyományos, nyomtatott kötetbibliográfiákat fokozatosan felváltják az adatbázisok. A számítógépes bibliográfiák használata nagymértékben hasonlít a számítógépes katalógusokéhoz. Általában felajánl a rendszer egy egyszerű és egy összetett keresést. (TÓVÁRI, 1999; WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.1.Magyar Nemzeti Bibliográfia

II./4.2.4.2.Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma (IKER)

Magyar Nemzeti Bibliográfia. Időszaki Kiadványok Repertóriuma (Budapest. OSZK) általános, nemzeti, kurrens repertórium. 1993-tól CD-ROM-on is megtalálható a tartalma. Elérése interneten: http://www.oszk.hu Online szolgáltatások menüpont alatt IKER néven. Az IKER - Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma Adatbázis 2001 márciusától elérhetővé vált az Internet szolgáltatáson keresztül. Az adatbázis 1993 óta épül. Tartalmazza a Magyarországon kiadott és az Országos Széchényi Könyvtárba beérkezett társadalom- és természettudományi időszaki kiadványok válogatott cikkanyagát. Az adatbázist havonta frissítjük. Újdonság: egyes cikkek, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtár folyóirat-archívumában megtalálhatók, közvetlenül elérhetők a bibliográfiai leírásból.  Az adatbázis építése a 2002-es adatokkal lezárult. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.3. Időszaki Kiadványok Bibliográfiája

A nemzeti könyvtár teljességre törekvően gyűjti a Magyarországon megjelent időszaki kiadványokat, és adataikat közzéteszi. Az adatbázis az 1986-tól 2003 júniusáig épült. Tartalmazza a Magyarországon kiadott és az Országos Széchényi Könyvtárba beérkezett periodikumok (hírlapok, folyóiratok, évkönyvek stb.) adatait. Az online IKB - Magyar Periodika Adatbázis elérhető az OSZK online olvasói katalógusában, a nektar.oszk.hu címen. A kereső felület sokoldalú visszakeresést tesz lehetővé. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.4. A Magyar Nemzeti Bibliográfia. Új Periodikumok

A Magyar Nemzeti Bibliográfia. Új Periodikumok - WWW (MNB ÚP) negyedévente megjelenő elektronikus folyóirat, amely a Magyarországon kiadott és az Országos Széchényi Könyvtárhoz kötelespéldányként beszolgáltatott vagy más forrásból beérkező, új indulású, illetve megváltozott című időszaki kiadványok bibliográfiai tételeit tartalmazza. Az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteményében őrzött kiadványok közül nem tartoznak a bibliográfia gyűjtőkörébe a sorozatok, rendezvények, konferenciák és kiállítások. A Magyar Nemzeti Bibliográfia teljes adatbázisa az OSZK katalógusában kereshető a nektar.oszk.hu címen. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

A Magyar Nemzeti Bibliográfia. Új Periodikumok elérhetősége: a http://mnb.oszk.hu/ honlapon az MNB WWW - Periodikumok fülre kattintva történik: http://www.oszk.hu/mnbwww/P/BIBLI.HTML

II./4.2.4.5. Pedagógiai szakirodalom

Az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár (OPKM) kiadványa a Magyar Pedagógiai Irodalom és a Külföldi Pedagógiai Információ c. kurrens bibliográfia. Az előbbi a Magyarországon megjelent pedagógiai könyveket és a folyóiratokban megjelenő pedagógiai és pedagógiai vonatkozású tanulmányokat, cikkeket. Utóbbi a szakkönyvtár által vásárolt külföldi könyveket és a folyóiratok tanulmányait regisztrálja. A PAD (Pedagógiai Adatbázis) bibliográfiai adatbázis 1989-től mind a hazai, mind pedig a külföldi szakirodalmat regisztrálja. Elérése a http://www.opkm.hu címen. Online katalógusa: http://opac.opkm.hu/pages/modules/opac/opac.php (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.6. Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa (MATARKA)

A MATARKA a magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. Több mint 300 hazai folyóiratot dolgoz fel 1990-től. A szolgáltatást a hazai könyvtárak közösen építik a Miskolci Egyetem Központi Könyvtárának koordinálásával. A http://www.matarka.hu/ címen férhetünk hozzá. Cím és szerző alapján kereshetünk benne. A feldolgozott folyóiratok címét betűrendes, vagy tematikus lista alapján választhatjuk ki. A kiválasztott cím után a megfelelő évfolyam és szám kiválasztása következik. Az adott számban található cikk leírása tartalmazza az adott tanulmány vagy folyóirat internetes elérhetőségét is. Amennyiben a keresett cikk teljes szövege ingyenesen elérhető az interneten, a MATARKA biztosítja annak elérését. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.7. CD-ROM diszkográfia

A Magyarországon kiadott CD-ROM-ok adatait a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ regisztrálja. Az adatbázisból megtudhatjuk, milyen kiadványok jelentek meg, és hol rendelhető meg. Elérhető a http://www.neumann-haz.hu/cdrom_diszkografia/ címen. A leírásokat cím szerinti betűrendben találjuk meg, vagy cím szerint kereshetünk. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.8. Elektronikus Információ Szolgáltatás (EISZ)

Web of Science: A WoS egyetemes szakbibliográfia. Az Institute for Scientific Information a világ közel 10000 jelentős tudományos szakfolyóirat és konferencia kiadvány feldolgozása alapján készíti. Három adatbázisa szinte valamennyi tudományágat lefedi: Arts & Humanities Citation Index - bölcsészettudományi és művészeti index. Science Citation Index Expanded & SciSearch - természet- és műszaki tudományos index. Social Sciences Citation Index & Social SciSearch - társadalomtudományi index. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.9. EBSCO

Az EBSCO nevű cég egy folyóirat előfizetési ügynökség. Az általa forgalmazott több mint 20 000 folyóirat feldolgozása alapján készül a szakirodalmi adatbázisuk. Az interneten a http://search.epnet.com/ címen érjük el és az alábbi adatbázisokat tartalmazza: Academic Search Premier: Általános szakbibliográfia. Business source premier: üzleti profilú oktatási intézmények és szakkönyvtárak részére készült adatbázis. Masterfile premier: általános jellegű, valamint üzleti, egészségügyi, oktatási és tudományos folyóirat cikkeinek teljes szövegét tartalmazó adatbázis. Newspaper source: 23 amerikai és nemzetközi napilap teljes tartalmát valamint 200 lapból válogatást szolgáltat. Medline: Az amerikai National Library of Medicine átfogó orvostudományi adatbázisa. 4 600 folyóiratot dolgoz fel. Egy részének teljes szövegét is közli. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.10. ERIC (The Educational Resource Information Center)

Az ERIC egy amerikai országos pedagógiai információs rendszer, amely 2200 tömörítvény hivatkozásokkal bővített teljes szövegét, valamint közel 1000 oktatással kapcsolatos folyóirat referátumát és bibliográfiai adatait tartalmazza. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.11. PRESSDOK hazai sajtófigyelő adatbázis

Az Országgyűlési könyvtár a politikai, oktatáspolitikai és gazdaságpolitikai témájú cikkek bibliográfiáját építi 1989 óta, a magyar sajtó híreit szemlézve, és CD-ROM hordozón adja ki. A PRESSDOK a magyar, a HUNDOK pedig a külföldi magyar vonatkozású cikkeket regisztrálja. Az irodalomkutatáshoz nagyon hasznos segítséget nyújtanak. A hazai politikai, gazdasági, jogi valamint kulturális témájú cikkek és tanulmányok jelentős részét felölelő adatbázis mintegy 130 sajtótermék, főként napilapok, valamint hetilapok és szakfolyóiratok tartalmi feltárását végzi. Segítségével naprakészen nyomon követhetők a belpolitikai és gazdasági folyamatok, vezető politikai, gazdasági és kulturális személyiségek nyilatkozatai, továbbá a pártok, politikai, gazdasági és érdekvédelmi szervezetek állásfoglalásai, értékelései. A több mint 1.000.000 cikk és tanulmány adatait tartalmazó teljes adatbázisban a cikkek forrásadataira, a a szerzőre, a cím és a tartalmi összefoglaló szavaira lehet keresni. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.12. HUNDOK külföldi sajtófigyelés

A HUNDOK bibliográfiai adatbázis forrása ugyancsak az Országgyűlési Könyvtár állományában megtalálható kb. 50 mértékadó külföldi – nyugat- és kelet-közép-európai, amerikai, kanadai és ausztráliai – napi- és hetilap. A kiválasztott cikkekről rövid tartalmi leírás készül. A föltárt cikkek bemutatják, mit tart fontosnak a világ Magyarországról és a kelet-közép-európai régió politikai és gazdasági eseményei közül. Az adatbázis jelenleg több mint 85 000 tételt tartalmaz, havonta átlagosan 800-1000 cikk adataival bővül. Az adatbázist 1991-től építik. A havi frissítés anyagában is kereshetünk. Az adatbázis-frissítés CD-ROM változatban 1993-tól folyik. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.13. Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA)

II./4.2.4.14. Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)

A Magyar Elektronikus Könyvtár az egyik legnagyobb magyar virtuális könyvtár az interneten. A gyűjtemény tartalma ingyenesen érhető el.
A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjti továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is. Kereshető témák, tárgyszavak szerint is, valamint ismeri a teljes szövegű keresést is. Elérhető a http://www.mek.oszk.hu címen. (WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)

II./4.2.4.16. HUNOPAC

II./4.2.4.17. Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA)

II./4.2.4.18. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR)

II./4.2.5. Információszerzés az Interneten, internetes portálok, linkgyűjtemények

II./4.2.5.1. Internet keresőszolgáltatások, indexelők

II./4.2.5. 2. Metakeresők

Figyelmet kell szentelnünk a metakeresőkre is. Ezeket akkor érdemes használni, ha egy információra rendkívül gyorsan van szükségünk. A metakeresők más indexelők, keresők adatbázisában kutatnak. Így nem kell külön egy-egy rendszerből lekérdezni az információt, hiszen egyetlen helyről megkaphatjuk ezt. A metakeresők nem törekednek teljességre, tehát nem adják meg az összes találatot, kiemelik a legfontosabbakat. Mikor érdemes használni? Ha sürgős információra van szükségünk, ill. ha nem találtunk máshol megfelelő információt. A legismertebb és leghasznosabb metakeresők: Metacrawler, MetaGe, Sicherheit im Internet, Dogpile, Inference Find (MAJOROS, 1997; SZABÓ, 2001; WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)