II./5. Másodlagos könyvtárhasználat, adatgyűjtés és a források értékelése
kapcsolat
Másodlagos könyvtárhasználatról akkor beszélünk, amikor a különböző forrásokban megtalált tételeket a könyvtár állományában visszakeresve, az eredeti dokumentumhoz hozzájutunk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az irodalomjegyzékekben, referáló lapokban, bibliográfiákban talált releváns információk eredeti dokumentumait nem biztos, hogy ugyanabban a könyvtárban meg fogjuk találni, ahol a róluk szóló adatokat kiderítettük az elsődleges könyvtárhasználat során. Lehetőségünk van azonban arra, hogy könyvtárközi kölcsönzés útján megszerezze a számunkra azokat az a könyvtár, ahová be vagyunk iratkozva. (VOIT, 2004) (Lásd a Könyvtárközi kölcsönzési útmutató című elektronikus tananyagot!)
Akár magunk kerestünk irodalmat bibliográfiákból, akár másoktól (oktatótól) kapott irodalomjegyzékünk van, a könyvtári katalógusok és nyilvántartások alapján megkeressük a könyv lelőhelyét. Először azt nézzük meg, hogy az a könyvtár, ahova beiratkoztunk, rendelkezik-e ezzel a dokumentummal? Ha igen, melyik részlegében tárolják és mi a raktári jelzete? Ha a könyvtárunk nem rendelkezik a dokumentummal, el kell dönteni, hogy fontos-e oly mértékben, hogy vállaljuk a könyvtárközi kölcsönzés költségeit. Ha igen, akkor OPAC-ok és lelőhely jegyzékek segítségével kiderítjük, mely könyvtárban található meg az adott könyv, folyóirat, stb. A lelőhely adatait és raktári jelzetet felírjuk a cédulákra. Esetleg érdemes egy másik könyvtárba is beiratkozni. Előfordulhat, hogy a dokumentum nincs meg a könyvtárban, de elérhető hálózaton. (MAJOROS, 1997; VOIT, 2004; WIMMER–JUHÁSZ–JENEY, 2009)
Mi a teendőnk, ha az irodalomkutatásunk eredményeként elkészült az irodalomjegyzékünk?