II./5.4. Kidolgozás: a stílus és a forma
A szöveg/világ magyarázatának a leírása: az értelmezés megfogalmazása, a tudományos értekezés, a tanulmány elkészítése. A jó kommunikáció, a színvonalas értekezés, tanulmány megírásának szabályai és stílusának jellemző jegyei:
Mennyiség: legyünk informatívak, vagyis minden szükségeset magyarázzunk meg, és minden szót vegyünk komolyan, de ne legyünk terjengősek, ne ismételjünk fölöslegesen!
Minőség: minden állításunkat bizonyítsuk, vagyis érveljünk logikusan, és bizonyító erővel idézzünk!
Viszony: maradjunk a tárgynál, vagyis adjunk találó címet, és csak a címre válaszoljunk!
Mód: a munkánk legyen világos, egyértelmű és rendezett! (ECO, 2003; DEZSŐ, 1985; MAJOROS, 1997; SZABÓ, 2001)
Mire ügyeljünk a téma kidolgozásakor?
Egy tudományos munka általában három részből áll:
- előkészítés, bevezetés
- főrész, tárgyalás
- befejezés
Előkészítés
Borító
- cím, adott esetben alcím
- szerző neve
- egyetem/főiskola neve
- tanszék neve
- tantárgy adatai
- tanár neve
- évfolyam
- szerző egyéb szakjai
- beadási határidő dátuma
Ajánlás, köszönet valaki(k)nek, vagy egy intézménynek, aki(k), vagy amely valamilyen szerepet játszott a dolgozat létrejöttében (leginkább szakdolgozatnál) .
Előszó: személyes indokok a témaválasztásról, körülmények, amelyek a dolgozat megszületéséhez vezettek; elvárások a témával összefüggésben és a felmerülő nehézségek. Ezt követi az írásmű három nagy része:
Bevezetés: ebben határozzuk meg a mű célját, tárgyát, felépítését, ami már a mű része. Itt írunk a kutatás jelenlegi állásáról, az eddigi eredményekről. Meghatározzuk a témát, és indokoljuk a témaválasztást. Megfogalmazzuk a kérdésfelvetésünket, a munkahipotéziseket, a célkitűzést, a kidolgozás folyamatát és az anyaggyűjtés szempontjait.
Tárgyalás: az anyag törzsét képezi, részeit a fejezetek alkotják. A bevezetést követően egy átvezetéssel térünk rá a tézis részletes kifejtésére, majd az eredmény ismertetésére.
Hogyan kell kinéznie formailag a szakdolgozatnak?
Az idézés szabályai
A más szerzőktől átvett szó szerinti vagy szabadon megfogalmazott gondolatot jelölni kell. A felhasznált forrásokat lábjegyzetként vagy a szöveg végén, összegyűjtött jegyzékben pontosan meg kell adni. (Lásd bővebben a Tudományos dolgozatok hivatkozásai című tananyagban!)
Bibliográfia
A bibliográfiában azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a dolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált. Ha sokféle forrás került felhasználásra célszerű azokat valamilyen szempont szerint csoportosítani. A leggyakoribb rendezés a betűrendbe sorolás. Az egyes bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben követik egymást. A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzékeket, mert azok nem képezik a betűrendbe sorolás alapját (Pl. dr., prof., PhD, br., gr. stb.). Több módon lehet jelölni a forrásokat, de ha egyet kiválasztottunk, akkor azt kövessük. (ECO, 2003; MAJOROS, 1997; SZABÓ, 2001; TÓVÁRI, 1999)
(Lásd bővebben a Tudományos dolgozatok hivatkozásai című tananyagban!)
Hivatkozás elektronikus dokumentumokra
Az elektronikus forráshivatkozások az elektronikus dokumentumok legfontosabb adatait tartalmazzák, amelynek célja a szerzői jog tiszteletben tartása és a visszakereshetőség, az ellenőrzés biztosítása. (Lásd bővebben a Tudományos dolgozatok hivatkozásai című tananyagban!) (SZABÓ, 2001; TÓVÁRI, 1999)