II. Kéziratok

Kéziratnak nemcsak a kézzel írt dokumentumok számítanak – bár az elnevezés innen ered – hanem az írógéppel, vagy szövegszerkesztővel írt, könyvkiadó által kiadásra nem került, bolti forgalomban nem beszerezhető dokumentumok is. A kéziratok, ha nem kerülnek a világhálóra, egy, vagy néhány példányban készülnek, ezért nehezen hozzáférhetők.

Meg kell különböztetnünk a muzeális és a modern kéziratokat. A muzeális könyvtári jellegű kéziratok legismertebb típusa a kódex. A modern kéziratok legismertebb típusai a tudósok, írók műveinek kéziratai, tudósok és írók levelezése, a felsőoktatási intézményekben készülő szakdolgozatok és disszertációk, valamint a kutatási és tanulmányúti jelentések.

A könyvtárak a kéziratokat művelődéstörténeti vagy tudományos jelentőségük miatt gyűjtik. Mivel a könyvtárak egyik fő feladata az információk nyilvánossá tétele, egyre több kéziratgyűjtemény elérhető digitális formában a könyvtárak honlapjain.