IV. A modern könyv

Ebben a fejezetben a nyomtatott könyv részeit ismerjük meg.

A könyv olyan nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő – esetenként kivehető – a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll és olvasható szöveget, illetve illusztrációt tartalmaz.

A könyveknek formailag két típusa létezik, a kötött könyv és a fűzött könyv.

A kötött könyv fizikailag két részből áll, a kötéstáblából és a könyvtestből. A kötéstábla védi a könyvet és néhány információt közöl, legtöbbször a szerzőt és a címet, valamint a kiadó jelét. A könyvtest tartalmazza a szöveget. A szöveg és a kötéstábla között előzéklapok találhatók, az egyik előzéklap a címlap. A címlapon és a címlap hátoldalán a kolofonban feltüntetendő kötelező adatokat szabvány írja elő. A kötelező adatok: szerző, cím, szellemi közreműködők, kiadásjelzés, kiadó neve, kiadás helye, kiadás éve. A fűzött könyv esetében a könyvtest papír borítófedelet kap, ezért szokták ezt a típust puhafedelű kiadásnak is nevezni.

A könyvtest ívekből áll. Az ív a könyv méreténél jóval nagyobb papírlap, amelyet a nyomtatás után összehajtogatnak. A hajtogatás mikéntje eltérő nagyságú és alakú könyveket eredményez. Az ívek összehajtogatása révén jönnek létre a lapok. A lap a könyv méretének megfelelő papírfelület. Egy lap két oldalból áll: a homlokoldalból (rektó) és a hátoldalból (verzó). A lapok sorrendjét az oldalszámok rögzítik.

A könyvtest tartalmazza a szöveget, a szellemi terméket. Tudományos műveknél a szöveg tovább tagolódik.
Az előszó általános tájékoztatást ad a műről, létrejöttének körülményeiről, céljáról, a szerző, fordító szempontjairól. (Előfordul, hogy a kiadó is ír a műhöz előszót.) más jellege van a bevezetésnek. Ez, mint a neve is mutatja, bevezet a mű tartalmába, tisztázza az alapfogalmakat, felveti a fő kérdéseket, megkezdi az anyag kifejtését.
A mű szövege részekre, fejezetekre, alfejezetekre tagolódik. A részeknek, fejezeteknek külön címük van, ezt részcímnek, fejezetcímnek nevezik. Előfordul, hogy a részcímet, fejezetcímet a könyv minden egyes lapjára rányomják legfelül, a szövegtől vonallal vagy megfelelő közzel elválasztva. Az így elhelyezett címeket élőfejnek nevezzük. Lexikonok esetében minden lap külön élőfejet kap, ez az első és utolsó címszót jelzi.
A szöveget sokszor jegyzetek egészítik ki. Ezek rövid magyarázatok vagy forrásra való hivatkozások. Vagy a lap alján találhatók (lábjegyzetek), vagy egy csoportban a fejezet, ill. könyv legvégén. Apró számok vagy csillagok utalnak a jegyzetekre.

A könyv apparátusa (a szöveg járulékos részei)

• irodalomjegyzék (bibliográfia)
• utószó
• függelék
• kronológia
• szakkifejezések, névmagyarázatok
• rövidítések jegyzéke
• illusztrációk jegyzéke
• mutatók
• idegen nyelvű tartalomjegyzék és rezümé
• mellékletek

A tudományos művek elengedhetetlen tartozéka a bibliográfia. Itt felsorolják a mű tárgyával kapcsolatos irodalmat. Az ilyen - nem önállóan megjelent – bibliográfiát rejtett bibliográfiának nevezzük.
A mutatók megkönnyítik a mű használatát. A névmutató a könyvben előforduló neveket sorolja fel betűrendben, megjelölve az oldalszámot, ahol az illető név megtalálható. A tárgymutató a könyvben tárgyalt kérdésekről ad áttekintést, ugyancsak betűrendben. Szoktak készíteni földrajzi mutatót is, ahol a földrajzi nevek szövegbeli helyét találjuk összegyűjtve. Mindez egyesíthető egyetlen betűrendben is. Ha a mű maga betűrendben tartalmazza az anyagot (pl. egy lexikon), akkor viszont fordítva, szakrendi mutató készülhet. Itt tárgykörök szerint csoportosítva kapunk áttekintést az anyagról.

Illusztrált kiadványokban a tartalomjegyzék és a mutató mellett külön képek jegyzéke is szokott szerepelni. Hasonló a térképek jegyzéke is. Mindkettő oldalszámra utal.
Illusztráltkönyveknél egyes képeket jobb papírra nyomnak, mint a mű szöveges részét, s ezt a kötés során illesztik be a megfelelő helyre. A szöveges rész közé vagy a könyv végére beragasztott, hozzáfűzött képes, ábrás levelek neve a tábla. Ha mindkét oldala tartalmaz illusztrációt, akkor táblaoldal, ha csak az egyik, akkor táblalap. Igen gyakran nincsenek ellátva oldalszámmal, vagy a könyv oldalszámozásától eltérő külön számozást kapnak. A tábla különleges fajtája a táblafólió, ami nagyobb a könyv méreténél, ezért csak összehajtogatva fér el, de belekötötték a könyvbe.
Ezzel szemben az illusztráció olyan ábra, amelyik beletartozik a könyv számozott szövegoldalainak a sorába. Ettől függetlenül az illusztrációnak lehet saját számozása is. Az illusztráció teljes oldalt is elfoglalhat.
A táblától és az illusztrációtól különbözik a melléklet. A mellékletet csak behelyezik, de nem kötik bele a könyvbe. A kötéstáblához (borítófedélhez) ragasztott szalag alatt, tasakban található. A képeket, táblákat, térképeket, floppykat, CD-ket tartalmazó mellékleteken kívül lehetnek szöveges mellékletek is.