VII. Az időszaki kiadvány

Ebben a fejezetben az időszaki kiadvány fogalmával és típusaival ismerkedünk meg.

Az időszaki kiadvány olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett dokumentum, amely egymást követő, időben eltérő kiadású részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fő jellemzőjük az aktualitás, periodicitás és publicitás. Mindig friss információkat tartalmaznak, bizonyos időközönként jelennek meg és sokkal szélesebb közönséghez jutnak el, mint más dokumentumtípusok.

A gazdasági, politikai, kulturális eseményekről, az új tudományos eredményekről és a mindennapi élet történéseitől évszázadok óta a hírlapokból és a folyóiratokból szerzünk tudomást, de az időszaki kiadványok közé tartoznak az évkönyvek és a periodikusan megjelenő dokumentumok is. Az első ma ismert hetilapok 1609-ben jelentek meg: az Ariso című Augsburgban, a Ratio pedig Strasbourgban. Ezt követően a hetilapok száma igen gyorsan nőtt: a 17. században gyakorlatilag az összes európai nagyvárosban adtak ki hírlapokat.

A tudományos sajtó első képviselője az 1665 óta mind a mai napig megjelenő Journal des Savants című francia folyóirat. Alig egy évvel később indult Angliában a Philosophical Transactions, majd ezt követően a Lipcsében megjelenő, de latin nyelvű Acta Eruditorum. A nagyközönség régen is, most is élénk érdeklődéssel olvassa az ún. társasági lapokat, mely műfaj első ismert képviselője az 1672-ben Párizsban útjára indított Mercure Galant volt.
Annak ellenére, hogy az időszaki kiadványok csak a 19. század második felében indultak igazi fejlődésnek, az új tudományos eredmények közzétételében és a napi eseményekről szóló tájékoztatásban alig néhány évtized alatt vezető szerepre tettek szert.

Az időszaki kiadványok legfontosabb fajtái:

• hírlap
• folyóirat
• sorozat
• évkönyv
• időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai
• időszakosan megjelenő adat- és címtárak