Könyvek  -  Stílusok  -  Könyvtárak

I. Mi az írás?

Nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségektől elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere.

Az írás előzményei: tulajdonjegy (billog), rováspálca, hírnökbot, csomójelek, kagylófüzérek.
Képírás (piktográfia): konkrét tárgyak ábrázolása, amelyek egy-egy szót vagy akár egész mondatot jelentenek és nincsenek egyetlen nyelvhez kötve.
Fogalomírás (ideográfia): egy jel az elsődleges jelentésen túl más összefüggésben is alkalmazható. Pl. a Nap jele jelenti magát az égitestet, de megjelenhet a forróságra, hőségre vonatkozóan is.
Szó- és szótagírás: amikor egy jel már csak a beszédünket alkotó egyetlen szóhoz kapcsolódik (szóírás), később már csak meghatározott hangcsoporthoz (szótagírás).
Betűírás: egy jel egy beszédhangra vonatkozik. 

A sumérok ékírása Kr. e. 4000-ben alakult ki. Írásuk kevert szó- és szótagírás volt. Puha agyagtáblába rajzolták be a jeleket, majd napon megszárították, vagy kiégették az agyagot. Az agyagtáblák az emberiség első könyvei. E leletből  ismerjük a sumérok egyik legszebb irodalmi emlékét, a Gilgames-eposzt. Az ékírás tizenhárom jelét  Georg Friedrich Grotefend, egy 27 éves, fiatal német gimnáziumi tanár már helyesen értelmezte a  teljes megfejtéshez Creswicke Rawlinson jutott el.

Agyagtábla

A képírás jellegéből ma is sokat őriz a kínai és a japán írás. A kínai írás eredetileg különböző tárgyak, élőlények képét idézte, a fejlődés eredményeként a jelek elvesztették képszerűségüket. A kínai írás érdekessége, hogy nem követi a képírástól a betűírásig tartó fejlődési vonalat. Ennek oka, hogy a kínai nyelv csupa egy szótagú szóból áll. Egy szó általában több jelentésű. A kínai írásjelek megtanulása nem egyszerű, legalább 3000 jel ismerete szükséges.

A betűírás bölcsőjének Föníciát tekintik. A föníciai írás a protosínai írásból alakult ki, aszerint, hogy az ökör neve alef, jele az "a" a, ház jele a béth jele a "b" vagyis mindig a szókezdő hang a jele lett a betű. Kr. e. 14-13. században megalkotott ábécéjük 22 betűt tartalmazott. Írásuk legrégibb emléke a "moábita kő", amelyet a Holt tenger vidékén találtak, Kr. e. 9.századból származik. Ezt a követ a francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében, a XIX. század közepén. A kő az i.e. IX. századból származik, és Mésa, moabita király győzelmeit örökíti meg.

KÉRDÉS : Mi a hieroglifa szó jelentése?

A latin betű és fejlődése: A rómaiak írása kezdetben merev és szögletes volt (leggyakrabban kőbe vésték a az írást, ezért az alkalmazkodott a véső alakjához), mai értelemben csupa nagybetűből állt (római monumentális, Római kapitális, (maiuscula), a szavakat pedig nem választotta el szóköz. A szavak elválasztására a Kr. e. III. században kezdték alkalmazni a közéjük illesztett pontot, a szóköz még későbbi találmány. Más írófelületre és más eszközzel - papiruszra, pergamenre, viasztáblára - történő írás természetesen nem lehetett ennyire merev és szögletes. A Kr. utáni I. században alakult ki a rusztika, mely sokkal elnyújtottabb, karcsúbb és gyorsabban írható betűkből állt, de még mindig csak majuszkulát (nagybetűt) használt. A III. század során vált általánossá a pergamen használata írásra, ehhez a betűk további alkalmazkodása ment végbe és kialakult az unciális, majd az V. század során a szemiunciális írás.

Nagy Károly frank király uralomra jutása után a birodalom kormányzáshoz nélkülözhetetlenek lettek az írástudó hivatalnokok. A külföldről hívott szerzetesek között volt az angol Alkuin is, aki 781-ben érkezett Nagy Károly udvarába. Az ő érdeme a később Karoling minuszkula néven ismert új, esztétikus kisbetűs írásforma megalkotása, mely könnyen és gyorsan írható volt és kevesebb helyet igényelt.

A XII. század második felében kialakult új stílusirányzat, a gótika hatással volt az írásra is. A román stílus kerekded formáit felváltotta a magas, keskeny, megtört vonalú gothica betű. A gótikus textuálist azonban - bár nagyon dekoratív, egységes, tömör és szép írásképet adott - nem lehetett gyorsan írni. Rövid időn belül kialakult a folyóírás, a gót kurzív, amelyben a betűk olyan összekapcsolása figyelhető meg, mint mai kézírásunkban.

A humanizmus elterjedésével tömegessé vált az ókori, antik szerzők munkáinak másolása. A humanista tudós azonban nem tartotta összeegyeztethetőnek, hogy a klasszikusok műveit gót betűvel írják, ezért felújították és némileg modernizálták a Karoling minuszkula betűit (azt hívén, hogy a római írásalakhoz térnek vissza).

A magyarság írása

A székely-magyar rovásírás (vagy székely írás vagy magyar rovásírás) jellemzője, hogy minden hangot külön-külön jellel jelöl. A székely-magyar rovás a magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik.

Ezt az írást a kutatások szerint a magyarok azon csoportja használta, akiktől a székelyek származnak.  A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni. Eredete tisztázatlan, a korábban általánosan elfogadott, de sohasem igazolt álláspont szerint a türk írásból fejlődött ki; mára megfogalmazódott a magyar eredeztetés vagy az ókánaánita/föníciai írással való közvetlen kapcsolat feltételezése. Egyes vélemények szerint a székely-magyar rovás egy ősi szó-szótagoló írás, ez azonban nem igazolt. A székely-magyar rovás egyes vélemények szerint közvetve birodalmi arámi eredetű. Közvetlen elődje valószínűleg a nagyszentmiklósi kincsen is látható kárpát-medencei rovás, több székely-magyar rováskarakter viszont a kazáriai rovásból származik.

Latin betűs írásunk kialakulása

A magyarság a kereszténység felvételével nemcsak vallást cserélt, hanem egyben csatlakozott a latin műveltségű Európához, bekapcsolódott szellemi életébe, s természetesen átvette a latin ábécét is. A betűk többsége simán alkalmazható volt a magyar nyelv hangjaira. A latin betűs magyar írás legelső emlékei olyan kancelláriai oklevelek voltak, amelyek idegen nyelvű szövegében fel-felbukkan egy magyar helynév vagy családnév. A kancellária gyakorlatában lassanként, sok változáson keresztül kezdett kialakulni a magyar helyesírás rendszere. Szórvány-nyelvemlékeink és kódexeink helyesírása a kancellária helyesírását tükrözi.