Könyvek - Stílusok - Könyvtárak
IV. Karoling-irányzat
Fontos!
Nagy Károly császár intézkedései, melyekkel birodalmában felkarolta a művelődés ügyét, kedvező hatást tettek a könyvkultúrára is. A kódexfestészet megélénkült, és stílusában az antikvitás felé fordult. Az új nyugat-európai kódexfestészetben a legkülönfélébb áramlatok érvényesültek: iskolák, csoportok jöttek létre, széles körűen és tartósan irányt szabva a könyvművészeti alkotómunkának, egyszersmind olyan kapcsolatokat és kölcsönhatásokat teremtve, amelyek miatt joggal beszélhetünk egységes Karoling- kódexfestészetről.
Nagy Károly aacheni udvarában művészek és tudósok gyülekeztek, másolták a római irodalmi műveket, templomokat építettek, mozaikokkal és freskókkal díszítették őket, a könyveket miniatúrákkal ékesítették, s elefántcsontot faragtak.
A karoling könyvfestészet központja az udvar mellett működő ún. aacheni palotaiskola volt. A palotaiskola virágkora 800 körül kezdődött és 814-ben Nagy Károly halálával ért véget. Az aacheni palotaiskola után Nagy Károly máshol is alapított könyvfestő műhelyeket.
A karoling scriptóriumok határozottan elkülönítették az architektórikus motívumokat és a fonott díszeket. Nem alkalmazták az ír kéziratokra jellemző finom árnyékoló vonalakat, viszont használtak iniciálékat. Állatmotívumokat is ábrázoltak, melyeket a fonott és spirális díszek szoros összekapcsolásával művészi hurkokká és csomókká alakítottak. A tengelyes szimmetriára felépített fonott díszek gyakran növényi díszítményekké alakulnak és körbefogják a betűket.
