Könyvek  -  Stílusok  -  Könyvtárak

VII. Reneszánsz stílus

A reneszánsz francia eredetű szó (’renaissance’), mely újjászületést jelent, az ókori antikvitás újjászületését. (Történeti kortól függ, hogy az ókori görög vagy a római kultúrát és művészetet tekintik antikvitásnak. Ez esetben mindkettőt.) A művészet, a gondolkodás és a vallás (reformáció) e nagy megújulása a XIV. században kezdődött, és egészen a XVI. század végéig tartott. Az első egységes korstílusnak nevezzük, hiszen nem csak művészeti-, hanem társadalmi- és politikai irányzatról van szó. Minden idők legteljesebb, legnagyobb, legtermékenyebb és legnagyobb hatású művészeti korszaka, korstílusa Firenzéből indult (’rinascimento’). Az ok, amiért Itáliában alakult ki a reneszánsz művészet és a humanista szemlélet, az, hogy Európa leggazdagabb országa volt, független és virágzó városokkal, és nem utolsó sorban erős művészeti hagyományok központja.

A Firenzei Dóm:

Az ember válik ismét minden dolgok mértékévé – ahogy az ókorban is –, a figyelem visszaterelődik az földi életre, felfedezik újra a test és a természet szépségeit. Teret követel magának az egyéniség, a szerelem és az életerő. Előtérbe kerül az életöröm, életkedv (a „Carpe Diem”, vagyis „Élj a mának!” felfogás) és az emberi tisztelet. A hírnév egyenlővé válik a halhatatlansággal.

A reneszánsz legnagyobb jellemzője a humanista ember, aki egyszerre volt sokoldalúan művelt, tudós, polihisztor, erkölcsileg kifinomult és a szépséget, a tudást, a kulturáltságot, az élet szeretetét és dicséretét vallotta. Így nem meglepő, hogy a legnagyobb művészek egyszerre voltak festők és szobrászok; építészek és festők; szobrászok, tudósok és költők, s olykor mindez egy személyben.

E korban megjelenik egy új társadalmi osztály, a polgárság, amelynek érdeke, hogy a tudományok fejlődjenek, ezért a valóság megismerése, a gyakorlat kerül érdeklődése homlokterébe. A reneszánsz szellemisége önálló értékrendet teremt: az embert és a természetet állítja szembe az egyházi dogmákkal. A kor irodalmárai pogány gondolkodókra hivatkoznak, a skolasztikus filozófia felváltásához a humanisták a klasszikus ókor tekintélyét állítják szembe az egyház tanításaival.

Mindez az antik irodalom gyűjtéséhez és másolásához vezetett: a klasszikus művek kéziratait a kolostorokban őrizték, így a humanisták a katalógusok alapján könnyen megtalálhatták őket, ezzel egy időben viszont komoly kutatómunka is megindult a görög és klasszikus latin kéziratok feltárására, és expedíciókat szerveztek a még fellelhető könyvek megmentésére. Ez a kezdeményezés Itáliából indult, Bessarion bíboros ügynököket foglalkoztatott, Lorenzo di Medici és I. Ferenc francia király pedig expedíciókat szervezett.

Lorenzo Il Magnifico

Megindult a klasszikus művek fordítása, óriási fejlődésnek indult a kéziratmásolás és a könyvkereskedelem, ennek központjai Velence és Firenze  A 15. században rengeteg könyv készült, másolóműhelyek sokasága jött létre, ahol részletekre bontva másolták a könyveket sokan egyszerre. A szükséglet általában nem mennyiségi volt, inkább bizonyos könyvek iránt nőtt meg a kereslet – Biblia, oktatási anyagok, hitélethez kapcsolódó könyvek. Sokat változott a könyvek megjelenése, szerkezete, a szövegek gondosan javítottak. A másolóműhelyek felismerik, hogy személyre szabottan lehet a könyvet előállítani, ez könyvkötészeti változásokhoz vezet: a könyvnek nem készítenek kötést, a tulajdonos kötteti be, vagy a megrendelő egyéni ízlése alapján készítik el neki.

A szerzők egyre jobban végiggondolják, kiknek szánják művüket, és ez az olvasói kör hol, milyen körülmények között fogja használni a könyvet. A cartolaio, aki kiadó és könyvkereskedő volt egyszerre, valóságos marketingmunkát végez, felméri az igényeket annak érdekében, hogy piacot teremtsen egy műnek. A nagyobb többszörözést tehát azok a munkák igénylik, amelyek tömegigényeket elégítenek ki.

A reformációval szorosan összefonódva a humanizmus és a reneszánsz erőteljes hatást gyakorolt a könyvnyomtatásra. A humanista eszmék terjedését erőteljesen elősegítette a könyvnyomtatás. A természettudományos és technikai kiadványok új ismereteket közöltek, újabb felhasználási területeket nyitva meg a könyv előtt.