Könyvek - Stílusok - Könyvtárak
VIII. Magyarországi kódexek, Corvinák
Nézz utána a hiteles Corvinák jegyzékének!
Kódexmásoló műhelyek már a XI. századtól létesülnek Magyarországon, a kolostorok és káptalanok mellett. Hozzájuk csatlakoznak a papi testületek könyvtárai. A kódexek magyarországi virágkora azonban csak a XV-XVI. században következik el, amikor megnő a hazai igény a fordítások iránt, elsősorban, a domonkos és benigna apácák, valamint a ferences szerzetesek körében. A két kimagasló hatású ferences prédikátor, Temesvári Pelbárt (1440—1504) és Laskai Osvát (1450—1511) latin nyelvű beszédgyűjteményei a késő középkori irodalom remekművei. Az ugyancsak ferences Karthauzi Névtelen 1526-1527-ben viszont már magyar nyelven alkotja prédikációit, állítja össze legenda- és levélgyűjteményét (az Érdy-kódex anyagát).
A corvinák (ejtsd: korvinák) Hunyadi Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából származó kódexek.
Nevének eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló. (Mátyás családi címerében látható a gyűrűt tartó holló).
A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt.
A könyvtár fejlődésének első szakasza 1472-ig, Vitéz János és Janus Pannonius bukásáig, illetve haláláig tart. Ennek a korszaknak a végén már jelentékeny nagyságú és teljesen humanista jellegű királyi könyvtárral kell számolnunk. Igaz ugyan, hogy nagyon kevés olyan könyvet ismerünk, amelynek a könyvtárba kerülését pontos évszámmal tudnánk erre a korszakra datálni, mégse véletlen, hogy a fönnmaradt hiteles korvináknak körülbelül egyharmada 1470 előtt készült.
Jegyezd meg!
A CORVINA TARTALMA ÉS JELENTŐSÉGE
A könyvtár fejlődésében nemcsak a fokozott külső pompára való törekvés tapasztalható, hanem Mátyás könyvtárának tartalmában is valami rendkívülit, valami szokatlanul nagyot, a legnagyszerűbb könyvtárt akarta létrehozni. Bartolommeo della Fonté alig fél évvel a király halála előtt, 1489. szeptember 16-án Firenzéből azt írta, hogy „a királynak az a szándéka, hogy amint minden más dologban, ebben a könyvtárban is felülmúlja a többi uralkodót" és véleménye szerint „fölül is fogja múlni őket".
Miben állt volna ez a felülmúlás? Nem pusztán külsőségekben, hanem teljességben is. A humanista könyvtár ugyanis nem a mai értelemben vett tudományos könyvtár volt. A hangsúly nem azon volt, hogy egyre növekvő szervezet legyen, amely a legújabb eredményeket, a tudomány legújabb alkotásait gyűjti folyamatosan, hanem a befejezettségre törekedtek. A humanizmus eszményképe a klasszikus ókor lévén, a humanisták szemében a valóban értékes irodalom a régi irodalom, főleg a klasszikus görög és latin auktorok alkotásai, hozzájuk számítva az ókori világban élt egyházatyákat, a keresztény irodalom első századait, hiszen azok még a klasszikus, romlatlan nyelveken írtak. A könyvtár tehát ennek a tudásnak tárháza, az értékek összessége. Ennek az összegyűjtése, a még ismeretlen, lappangó művek felkutatása, lemásoltatása a könyvtáros feladata, a tudósoké az, hogy ezeket tartalmilag minél megközelíthetőbbé tegyék kommentárok útján
Amennyiben ideje engedte, használta is a király a könyvtár anyagát. Szívesen olvasta a történetírókat, Liviust, Caesart, Curtiust, Silius Italicus eposzát. Járatos volt a filozófiában, teológiában, érdemben tudott hozzászólni ilyen kérdésekhez. Ismerte a hadtudományi irodalmat, érdekelte a csillagászat, nemcsak az asztrológia. (Az ő jelenlétében folytatott csillagászati vitát udvari csillagásza, Ilkusz Márton Johannes Sterczével.) Környezetének még világi nagyjait is próbálta megbarátkoztatni az olvasással.
Mi lett a könyvtár sorsa Mátyás király halála után ? Az bizonyos, hogy nem szűnt meg, hanem eredeti helyén maradt 1490-től 1526-ig, tehát Mátyás király egész uralkodásánál hosszabb ideig. De fönnállása már csak lassú haldoklás volt. Mátyás politikáját, egész életművét, s így könyvtárának fejlesztését is csak hozzá hasonló méretű egyéniség tudta volna tovább folytatni.
Ma 53 korvina van Magyarországon, a fönnmaradt hiteles kódexeknek körülbelül egynegyed része.
