Könyvek  -  Stílusok  -  Könyvtárak

X. Barokk stílus




Fontos!

Eger, Minorita Templom

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus.

A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal.



A barokk egy jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus

Főbb stílusjegyei:

  • mozgalmasság, dinamizmus
  • monumentalizmus
  • heroizmus
  • patetizmus
  • conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása
  • dekorativitás
  • titokzatosság
  • misztika
  • komplexitás,bonyolultság
  • erős kontrasztok
  • látványosság
  • bonyolult,túldíszített formák










Nézz utána magyarországi barokk könyvtáraknak!

Barokk könyv, barokk könyvtár

A képen a gyöngyösi Ferences könyvtár van

A  barokk fő műfaja az eposz, hősei Krisztus bajnokai. A barokk teremkönyvtár fejlődése Spanyolországból és Itáliából indult, az elsőt az Escorial-ban állították fel. Ilyen volt még a Vaticana, a milánói Ambrosiana is, de kolostorokban is építettek barokk k.-termet. A 17. sz.-ban a nyelvi tagolódás mellett a dokumentumokat már típus szerint is különválasztják: külön tárolják a kéziratokat és a nyomtatott könyveket. Az udvari és nyilvános tudományos könyvtárak belső differenciálódása (önálló könyvtári részlegek kialakítása) szükségessé tette a főhivatású könyvtári személyzet számának bővítését és azt, hogy munkaterületekre specializálódjanak. A vezető mellett több könyvtáros dolgozik, önálló könyvtáros képzés még nincs. Fontos személyiség Gabriel Naudé, Mazarin bíboros könyvtárosa, aki a könyvtártudomány egyik első képviselője A nagybirtokos nemesek kastélykönyvtárakat alapítottak, voltak könyvgyűjtők a polgárok között is, a plébániákra is jutott néhány könyv, de a nép kezébe a kalendáriumok, balladák, vitairatok, bibliák, zsoltároskönyvek és ponyvák jutottak el. Kivétel a 17. sz.-i Hollandia, ahol először vált tömegcikké a könyv, és minden család számára nélkülözhetetlennek számított.

Lényegében tehát a nemesek, polgárok, tehetősebb parasztok kiváltsága maradt az olvasás, de a reneszánsz idejéhez képest mégis jóval szélesebb olvasórétegről beszélhetünk. A könyvtárhasználat a 17-18. sz.-ban még mindig eléggé exkluzív, főleg a magánkönyvtárak nagy száma miatt, hiszen ezeket csak az látogathatta, akinek a tulajdonos engedélyt adott erre. Kialakulnak ugyan a városi könyvtárak új változatai, de ezek még mindig inkább közigazgatási k. jellegűek, az udvari könyvtárak is bővülnek ugyan tudományos könyvtári funkciókkal, alapvetően azonban még mindig egy szűkebb réteget szolgálnak. Tehát e korszak könyvtárügyi változásai jobbára mennyiségi mint minőségi változások, lehetővé vált nagy gyűjtemények felhalmozása. A reformáció nyomán megerősödtek a városi könyvtárak, a tudományok fejlődése következtében intenzívebbé vált a könyvtárhasználat, és a könyvtárügy végérvényesen világi jellegű lett.

KÉRDÉS : Sorold fel a barokk főbb stílusjegyeit!