II. Elméleti áttekintés

 II./1. Az információ

A tudomány tartósan és több megközelítésben foglalkozik mindazzal, ami az információt jellemzi, és ami meghatározza vagy elősegíti szerepét, érvényesülését az egyének és a társadalom életében, fejlődésében. Az információelméletet és a matematikai értelmezések különböző felfogásait mellőzve vizsgáljuk meg ezt a témakört, amelyhez elengedhetetlen két alapfogalom ismerete.

"Adatok, tények: rögzített elemi ismeretek, amelyek alkalmasak arra, hogy emberek vagy automatikus eszközök továbbítsák, értelmezzék és/vagy feldolgozzák azokat. Vonatkozhatnak egy jelenségre, tapasztalatra, állapotra, folyamatra, dokumentumra, személyre stb. Az adatok akkor válnak információvá, amikor kapcsolat létesül közöttük.

Információ: közlések, tények, adatok együttese (rendezett összeállítása), fogalmilag (következtetés, logika, gondolatok vagy más szellemi tevékenység útján) összeállítva." (Balázs, 1993)

Az információ érvényesülésének a feltétele a szabad áramlás, a hozzáférhetőség és a felhasználók által történő használat. Egyik legfőbb szerepe, hogy gondoskodjon a készülő munkákhoz szükséges szakmai információkról, adatokról. A rögzített információk, vagyis az információs források, különböző tájékoztatási intézményekben kerülnek feldolgozásra, ahol rendezetté, visszakereshetővé, hozzáférhetővé, újrafelhasználhatóvá stb. válnak. A mai új technológiák (például az Internet) alkalmazásával könnyen és gyorsan szállíthatóak. Manapság se szeri, se száma a különböző on-line fellelhető információs forrásoknak, így szűkítsük le a kört és – mivel a számuk így is meglehetősen magas lenne - a teljesség igénye nélkül vegyünk vizsgálat alá néhány, a világhálón elérhető bibliográfiai és teljes szövegű adatbázist. Azonban mielőtt ennek nekilátnánk, fontos tisztázni néhány újonnan felmerülő fogalmat, azoknak hátterét és szerepüket.