II. Elméleti áttekintés

II./4. A teljes szövegű adatbázisok

A számítógépes hálózatok megjelenése és elterjedése meglehetősen nagy változást eredményezett az írott dokumentumok kiadásának és terjesztésének technológiai sorrendjében. Míg előzőleg a szerzők művei nyomtatott formában jelentek meg és jutottak el a felhasználókhoz, addig az egyre nagyobb méreteket öltő hálózatok révén már lehetővé vált, hogy a dokumentumok elektronikus formában közvetlenül elégítsék ki az olvasók igényeit. A technika robbanásszerű fejlődésével a számítógépek tárolókapacitása megsokszorozódott, így magától értetődő volt a teljes szövegek gépi tárolásának és terjesztésének igénye. A világhálót hirtelen elárasztották a megannyi témájú és fajsúlyú elektronikus szövegek. Míg a múltban csak egy ismertetés, vagy bibliográfiai leírás jelenhetett meg egy-egy műről, ma már szinte természetessé vált, hogy a teljes szöveg is fellelhető.

A hálózaton alapjában véve kétféle formáját lehet megtalálni az elektronikus dokumentumoknak:

1. olyan anyagok, amelyeknek megvan a nyomtatott megfelelőjük (például klasszikus szépirodalmi művek)
2. azok a szöveges dokumentumok (például könyvek, cikkek, tanulmányok stb.), melyek elsődlegesen a hálózaton jelennek meg és csak a felhasználók által kerülnek papírra.

A legfontosabb jelentősége az elektronikus dokumentumoknak, hogy megszűntetik, vagy legalábbis minimálissá teszik az információtovábbítás térben, időben és költségekben felmerülő problémáit. Továbbá, elvileg a hálózaton megjelentetett információk ugyanolyan mértékben és azonos feltételekkel válhatnak hozzáférhetővé mindenki számára. Az elektronikus információk könnyen tárolhatók és tetszés szerinti példányban reprodukálhatók. A felhasználók könnyebben, kényelmesebben és célorientáltabban juthatnak a számukra szükséges információkhoz, mivel nem szükséges egy teljes papír alapú folyóiratot, könyvet stb. beszerezniük, főleg abban az esetben, ha az adott dokumentumnak csak egy kis része fedi le az olvasó érdeklődési körét.

A világhálón mérhetetlen mennyiségben léteznek elektronikus dokumentumok, illetve különböző digitális szöveggyűjtemények. Azonban fontos megjegyezni, hogy a bőség zavara könnyen elfeledtetheti a felhasználóval, hogy munkájához (például szakdolgozat, tanulmány stb.) csak autentikus forrásból származó anyagokat használhat fel!

Az előzőekben említett tényeket felismerve jöttek létre a különböző profitorientált szolgáltatók, amelyek összegyűjtik, tárolják, kereshetővé teszik az adott tudományterület, vagy tudományterületek hitelt érdemlő, és sokszor teljes szövegű dokumentumait és - megfelelő ellenérték fejében – rendelkezésre bocsátják a felhasználók számára. Természetesen ezek a szolgáltatók hasítják ki a legnagyobb szeletet a piacból, de ne feledkezzünk meg a nem profitorientált intézmények hasonló jellegű teljes szövegű, de minőségileg egyáltalán nem eltérő szolgáltatásairól sem.

"A teljes szövegű adatbázisok esetében a dokumentumokat töltik adatbázisba, s teszik minden elemét visszakereshetővé vagyis, az adatbázis a meta adatokon kívül a teljes szöveget, magát a dokumentumot, elektronikus kiadványt is tartalmazza." (Quitner, 1993) Ebbe a körbe tartoznak a multimédiás adatbázisok is, nyilván a "szöveg" fogalmát itt tágabban kell értelmezni (például a NAVA – Nemzeti Audiovizuális Archívum, amelyet később bővebben is megismerhetünk). A teljes szövegű adatbázisok állhatnak a dokumentumok egy homogén csoportjából (például azok, amelyek csak elektronikus folyóiratokat tartalmaznak), de állhatnak heterogén dokumentumtípusokból is (például azok, amelyek könyveket, folyóiratokat, tanulmányokat, tudományos publikációkat stb. tartalmaznak).