I/3.1. Bibliográfiai adatok

A dolgozathoz kapcsolódó szakirodalom összegyűjtésekor nagyon fontos, hogy a dokumentumokról minden információt felírjunk. Azaz rögzítsük a bibliográfiai (más elnevezéssel könyvészeti) adatokat, amelyek segítségével nemcsak ezeknek az írásoknak a visszakereshetőségét könnyítjük meg, hanem, mintegy előre dolgozva, a hivatkozások és munkánk bibliográfiájának összeállítását is segítjük.

Nézzük, melyek azok az információk, amelyeket feltétlenül rögzítenünk kell:

• Könyvekesetében: szerző vagy szerzők; cím; kiadás, kiadás helye; kiadó; megjelenés éve; oldalszám (jele p [pagina]); sorozat
  pl.: MARGÓCSY István:  Petőfi Sándor. Budapest : Korona, 1999.  312 p. (Klasszikusaink)
• Szerkesztett könyv esetében: a könyv címe; a szerkesztő/szerkesztők neve; kiadás száma (ha nem első kiadás) kiadás helye; kiadó; kiadás éve; oldalszám; sorozat
  pl.: Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába. szerk. Hargittay Emil.  3., átdolg. és kiegészített kiad. Budapest : Universitas, 2003. 499 p.
  Világföldrajz. főszerk. Tóth József. Budapest : Akad. K., 2010. 1485 p.
• Többkötetes könyv esetében: a cím után a kötet száma
  pl.: Világirodalmi lexikon, 2. köt.; Kindlers neues Literatur Lexikon , vol. 2.
• Könyvrészlet (részdokumentum) esetében: a tanulmány szerzője/szerzői; a tanulmány címe; a forrásdokumentum címe; a forrásdokumentum szerkesztője; kiadás; kiadás helye; kiadó; megjelenés ideje; a tanulmány oldalszámai
  pl.: KULCSÁR SZABÓ Ernő: Költészettörténet és a mediális kultúrtechnikák In: Történelem, kultúra, medialitás. Kulcsár Szabó Ernő, Szirák Péter (szerk.). Budapest : Balassi Kiadó, 2003. p. 15-30.
• Folyóiratcikk (részdokumentum) esetében: a cikk szerzője/szerzői; a cikk címe; a forrás folyóirat címe; évfolyam-megjelenés éve -szám; a cikk oldalszámai
  pl.: FAHIDI Gergely : "Az elutasító többség maga alatt vágja a fát".  In: Heti világgazdaság, 28. évf. 48. sz. (2006),  p. 52-53.
• Internetes dokumentumok esetében: a dokumentum szerzője/szerzői; a tanulmány címe; a tartalmazó oldal címe, a letöltés dátuma
  pl.: KARÁDI Zsolt: "A síri csöndben kövek zuhognak". Nagy Gáspár és a Zónaidő. http://epa.oszk.hu/01400/01469/00002/pdf/19_karadizs.pdf  (2011.03.20.)
• Egyéb elektronikus dokumentumok (CD, DVD, stb.) esetében: a mű szerzője/szerzői; a mű címe; a dokumentum típusa: [digitális dok.], [számítógép-fájl], [CD-ROM]; kiadás helye; kiadó; megjelenés éve
  pl.:  Nyugat 1908-1941 [digitális dok.] szerk.  Ignotus.  Budapest : Arcanum, 2000.
• Konferencia-anyagok esetében: a konferencia címe; sorszáma; éve; a rendezés helye
  pl.: Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencia (9.) (1990) (Budapest)
• Disszertációk, szakdolgozatok (nem publikált művek) esetében: szerző vagy szerzők; cím; lelőhely (intézménynév, székhely); év
  pl.: MAGAS István: Világgazdasági folyamatok és pénzügyi liberalizáció, 1970-2010. MTA doktori disszertáció. Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék, Budapest, 1983.
• Levéltári források esetében: a levéltár neve, székhelye; a fond száma és neve; az állag jelzete; a csomó száma; az irat száma és címe
  pl.: MOL Balassa család levéltára P11. Fasc. AW N. 958.

I/3.1.1. A bibliográfiai adatok leírásának formai szabályai

Nézzük most meg elemenként milyen formai szabályok vonatkoznak rájuk, illetve milyen központozási jeleket használhatunk közöttük.

Szerző/szerzők neve

• a nevek esetében mindig a családnév-keresztnév sorrendet alkalmazzuk: SÜTŐ András; FÜLÖP Géza; ERLICHNÉ BOGDÁN Katalin
• idegen nevek írásakor általában meg kell fordítanunk a sorrendet (invertálunk), amit vesszővel jelzünk: ECO, Umberto; KELSEN, Hans
• ha több szerzője van a műnek, kötőjellel elválasztva kell felsorolnunk őket: GUNST Péter-LŐKÖS Lajos; PROBÁLD Ferenc-SZEGEDI Nándor
• ha három vagy ennél több szerzője van a műnek, akkor az első szerzőnév után a [et al.] formával jelezzük, hogy további szerzői is vannak a dokumentumnak: KÖVÉR György [et al.]
• számos szakirodalom alkalmazza a szerző nevének kiemelését kurziválással vagy nagybetűvel: Csengeri Pintér Péter; CSENGERI PINTÉR Péter
• kettősponttal zárjuk

A könyv/tanulmány/folyóirat címe

• ha a leírt dokumentum könyv, akkor címet csak egyszer kell írnunk, ha azonban egy tanulmányt írunk le egy könyvből vagy egy folyóiratból, akkor a tanulmány címe mellett találkozunk a tartalmazó, azaz a forrásdokumentum címével is. Könyv esetében a forrásdokumentum címét az In: vagy az = (egyenlőség) jel alkalmazásával vezethetjük be:
   In: Magyarország politikai évkönyve 2006.
  = Magyarország társadalomtörténete
• ha a forrásdokumentum folyóirat, akkor annak címét In: vagy pont előzi meg:
  SIK Domonkos: A középiskolások republikánus és liberális értékeit meghatározó tényezők­ről. In: Új Ifjúsági Szemle 8. köt. 1.
  ALBANESE, Andrew Richard: Campus Library 2.0. Library Journal. 129. köt. 7. sz. 2004. p. 30-33.
• szerkesztett könyv esetén a könyv címét, tanulmány esetén a forrásdokumentum címét kurziválással emeljük ki:
  BARSI Ernő: Kazinczy Ferenc és a zene. In: Széphalom : A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 18. Sátoraljaújhely. p. 179-194.;
  a cím után, kettősponttal vagy ponttal elválasztva az alcímet is leírjuk:
  SZABÓ Ildikó: Nemzet és szocializáció : A politika szerepe az identitások formálódásában Magyaror­szágon 1867-2006. Budapest : L’Harmattan, 2009.

Kiadás

• a kiadást csak a második kiadástól kell jeleznünk, illetve akkor is, ha változtatott, kiegészített vagy javított megjelenésről van szó: 3. átdolg. kiad.; 2. kiad.

A kiadás (megjelenés) helye

• a dokumentumon szereplő formában írjuk, de - ha a rövidítés egyértelmű és általánosan ismert - rövidített változat is elfogadott:
  Budapest, London, Bp.,
  
• kettősponttal vagy vesszővel zárjuk le.

Kiadó

• a kiadó nevét írhatjuk teljes alakjában: Akadémiai Kiadó; de elfogadott rövidítést is használhatunk: Akadémiai K.;
•   sok esetben azonban az a tapasztalat, hogy a kiadó megjelölés el is hagyható: Korona; Osiris.
• ha a kiadó neve nem szerepel a dokumentumon, akkor az [s.n.] (sine nomine = a kiadó neve nélkül) vagy [k.n.] (kiadó nélkül) kifejezést alkalmazzuk.
• vesszővel zárjuk le.

A kiadás éve

• mindig arab számmal írjuk, ponttal zárjuk le.
• előfordulhat, hogy a könyv nem tartalmaz kiadási évet, ekkor a copyright évszámot kell leírnunk, pl. cop. 2009., ha ez sincs a [é.n.] (év nélkül) jelzést alkalmazhatjuk.

Oldalszám

• az oldalszámozást legtöbbször a p. (pagina) megjelöléssel írjuk, önálló könyv esetében: 591 p.
• ha folyóiratcikket, vagy szerkesztett műből vett tanulmányt szeretnénk rögzíteni, akkor az első és az utolsó oldalszámot kötőjellel elválasztva a p. után írjuk: p. 321-356.
• az is elfogadott forma, ha a pagina kifejezést megduplázzuk: pp. 321-356.
• számos bibliográfia és hivatkozás nem használja a "p."-t

Egyéb közreműködők

• ebben az esetben a tanulmánykötetek szerkesztőiről kell szólnunk: nevüket a forrásdokumentum címe elé vagy után kell írnunk úgy, hogy zárójelben közöljük a közreműködők státuszát:
  
  pl.: FÁBIÁN Z.: Törésvonalak és politikai-ideológiai azonosulás szerepe a pártszimpátiák magyarázatában. In: Angelusz R.-Tardos R. (szerk.): Törések, hálók, hidak : Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon

Meg kell jegyezni, hogy a tudományos publikációk az írásjeleket, központozásokat nem egyformán alkalmazzák. A fent említett szabályok eltérőek lehetnek, mint ahogyan azt II/3. fejezetben szereplő példákon is tapasztalható. Ezért fontos, hogy az általunk kiválasztott formátumhoz következetesen ragaszkodjunk!

(Tananyagunkban az MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások magyar szabvány előírásait követjük.)

Megkönnyítjük munkánkat, ha ezeket az adatokat cédulákra írjuk fel, amelyeket később különböző módon csoportosíthatunk. Rajtuk esetleg megjegyzéseket tehetünk a hozzáférésről, a mű hasznosságáról, további tennivalóinkról a dokumentummal kapcsolatban.

Természetesen mindezt megtehetjük saját kis adatbázis építésével is, hiszen a számítógép korszakában ez már nem okozhat problémát.

►

Ha bizonytalanok vagyunk egy dokumentum bibliográfiai adatainak megállapításkor, vegyünk igénybe "puskát". Megkereshetjük a mű adatait saját könyvtárunk elektronikus katalógusában, ahonnan kimásolhatjuk a hiányzó adatokat. (Számos könyv nem tartalmazza például a megjelenés évét.) A legprecízebb, szabványos bibliográfiai leírásokat az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában illetve a Magyar Nemzeti Bibliográfiában találhatjuk meg (http://www.oszk.hu/).

A bibliográfiai adatokat mindig ellenőrizzük: jól írtunk-e fel mindent.

Ajánlatos fejlegyeznünk azt is, hogy milyen forrásban találtuk meg őket. Így később, ha szükség van rá (pl. könyvtárközi kölcsönzés esetén), könnyen pontosíthatunk.