II/2.2. Idézési formák

A tudományos dolgozatokban az idézésnek három megszokott formáját alkalmazhatjuk:

II/2.2.1. A szó szerinti (formai) idézés

"A formai idézés: más szerző írásban már megjelent szövegének pontos, szöveghű átvétele és beillesztése saját dolgozatunkba." (Voit, 2004, p. 39)

► "Egyes egysejtűeknek kloroplasztjaik, klorofillcsomagjaik is vannak, amelyek a kékmoszatokhoz hasonlóan a Nap energiáját használják fel a sejt táplálékául szolgáló komplex molekulák előállítására." (Attenborough, 1990, p. 24)

"Az enciklopédikus tudású Garfield feltehetőleg nem véletlenül választotta az Informatorium kifejezést, de erre vonatkozó publikációiban nincs nyoma, hogy tisztában lett volna vele, hogy választásával valójában az oktatástörténet egyik óriása, a Magyarországon is tevékenykedő Comenius (Jan Amos Komensky) 1633-ban megjelent Informatorium maternum című közismert művét követi." (Karvalics-Varga, 2010, p. 418)

Mint a példák is mutatják, az idézett szöveget szó szerint és betűhíven kell feljegyeznünk, a forrásban szereplő oldalszám megjelölésével. Az eredeti textus esetleges nyomdahibáira a [sic!] jellel, a szövegbeli kihagyásokat [...]-tal szokás jelölni.

A szó szerint idézett szövegrészeket mindig idézőjelben kell leírnunk.

II/2.2.2. A tartalmi idézés

"A tartalmi idézés: más szerző munkájának, gondolatának átvétele, vagy szellemiségének megjelenítése a dolgozatban, mondanivalójának összefoglalása saját szavainkkal." (Voit, 2004, p. 39)

► Pápai Páriz Ferenc tizenöt év alatt készítette el latin-magyar szótárát, amely tulajdonképpen Szenczi Molnár Albert korábbi szótárának átdolgozása. Pápai Páriz kiegészítette és továbbfejlesztette elődjének munkáját, ezzel hidat emelt Erdély és Európa, illetve a XVII. század és az újkori Magyarország között. Az 1708-ban megjelent könyv előszavában azt vallotta, hogy célja nem a nyelvészek, hanem a diákok oktatása volt. (Köpeczi, 1988, p. 929)

A témával foglalkozó szakirodalmak szerint a tartalmi idézéskor nem kell feltétlenül oldalszámot írnunk a bibliográfiai adatsor végére, hiszen ilyenkor akár egy egész tanulmány vagy könyv lényegét emeljük át dolgozatunkba.

Tartalmi idézéskor nem kell idézőjelet alkalmaznunk.

II/2.2.3. A közvetett idézés

Számos esetben előfordul, hogy olyan gondolatot tartunk fontosnak, amelyet nem az eredeti szövegben olvastunk, hanem valamely más szerző írásában idézi azt. Ebben az esetben fontos jeleznünk, hogy mely műből vettük át az idézetet.

► "Megérkezni Európába, maga volt a kulturális sokk, semmit nem értettem az európai művészetből. A barokk csábító, kihívó, telt és dús, a zen letisztultan finom, pasztell és stabil. Iszonyatos ellentét, és elsőre szinte tejesen érthetetlen, de rendkívül inspiratív" - mondja a kezdetekről egy beszélgetésben. (Idézi Somogyi, 2011, p. 19)

Közvetett idézéskor idézőjelben szó szerint írjuk le az eredeti szöveget, pontos forrásmegjelöléssel. A kihagyásokat itt is a [...] jellel kell jelölni.