II/3.2. Név - év módszer (Harvard-szisztéma)

Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a szövegben kerek zárójelben a hivatkozás rövidített formáját közöljük: (szerző neve, évszám, p. oldalszám), az eredeti dokumentum bibliográfiai adatai a dolgozat végén szereplő hivatkozásjegyzékben, bibliográfiában találhatók meg.

Előnye:

• A hivatkozás túlságosan nem terheli meg a dolgozat fő részét, kevéssé növeli annak terjedelmét, ugyanakkor azonnal tudatja velünk, hogy mely szerző melyik évben kiadott művéről van szó.
• A dokumentum végén hivatkozásjegyzékben kell megadnunk a felhasznált - és egyben hivatkozott - dokumentumok jegyzékét.

Hátránya:

• Lapozgatnunk kell olvasás közben, ha pontos információkat szeretnénk az idézett műről.
• Nincs lehetőségünk plusz információt közölni a témával kapcsolatban, ha erre mégis igényünk lenne, azt külön láb- vagy végjegyzetben kell megtennünk.

Formátumok:

• Könyv: a szövegben: (Szerző/szerzők neve, év, p. oldalszám)
  a hivatkozásjegyzékben: Szerző/szerzők neve (év): Cím. Megjelenés helye : Kiadó neve, a könyv oldalszáma (sorozat)

• Szerkesztett könyv:
  a szövegben: (Szerkesztő/szerkesztők neve, év, p. oldalszám)
  a hivatkozásjegyzékben: Szerkesztő/szerkesztők neve (év): Cím. Megjelenés helye : Kiadó neve, a könyv oldalszáma (sorozat)

• Tanulmány: a szövegben: (Szerző/szerzők neve, év, p. oldalszám)
  a hivatkozásjegyzékben: Szerző/szerzők neve (év): Cím. In: A forrásdokumentum címe. Szerkesztő/szerkesztők neve (szerk.) Megjelenés helye : Kiadó neve, a tanulmány oldalszámai (sorozat)

• Folyóiratcikk: a szövegben: (Szerző/szerzők neve, év, p. oldalszám)
  a hivatkozásjegyzékben: Szerző/szerzők neve (év): Cím. In: A folyóirat címe. évfolyam-megjelenés éve -szám. a cikk oldalszámai

► "Magyarországon a politikai szocializáció hazai kutatása már a hetvenes évek­ben megkezdődött S. Molnár Edit (1971), majd a nyolcvanas évek elején folytató­dott Szabó Ildikó és Csepeli György munkája (Szabó - Csepeli 1984) révén. A hazai kutatások első, reprezentatív bemutatására nemzetközi színtéren került sor. Az International Journal of Political Education Bognár Tibor által szerkesztett tematikus száma (Bognár 1982: 287-392) hét magyar szerző hat tanulmányát tartalmazta (Kéri László, Gombár Csaba, Hankiss Ágnes, Szabó Ildikó, Horváth Ágota - Andor Mi­hály, Csepeli György). Az első magyar nyelvű gyűjteményes kötet, a Politizáló fiata­lok 1985-ben jelent meg Bojti Ferenc (1985) szerkesztésében (szerzői Kéri László, Szabó Ildikó, Zsíros Mária, Csepeli György és Szabó János voltak). 1980 és 90 kö­zött az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében folyt először külön kutatási program keretében többéves, szisztematikus kutatás a politikai szocializációról. A politikai szocializációt kutató csoport résztvevői Boros László, Csatáry Ildikó, Dögei Ilona, Kéri László, Stumpf István és Tót Éva voltak. A nyolcvanas évekbeli munkákról több kötet nyújt összefoglalást: A politikai szocializáció elméleti kérdései (Kéri 1989), a Hazai politikai szocializációs folyamatok (Kéri 1988), az Ifjúsági rétegek és a KISZ (Stumpf 1988), Tizenévesek politikaképe (Boros-Kéri 1989) az Állam és polgár című tanulmánykötet (Csepeli-Kéri-Stumpf 1992)...

HIVATKOZÁSOK

Angelusz R. - Tardos R. (szerk.) (2005): Törések, hálók, hidak. DMKKA, Budapest.
Abell, Ellen - Gecas, Viktor (1977): Guilt, Shame, and Family Socialization: A Retrospective Study, Journal of Family Issues, vol. 18, no. 2, 99-123
Almond. G. A. - S. Verba (1997): Állampolgári kultúra. Bevezetés a politikai kultúrába, Szociológiai figyelő II. folyam, I. évf., 1-2. sz. (1997. december), 17-52.439 A családi politikai szocializáció RÓL
Barnes, Samual H. - Kaase, Max et al. (1979): Political Action: Mass Participation in Five Western. Democracies, Beverly Hills, Sage.
Berger, P. L. - Th. Luckmann (1998) The social construction of reality. A treatise in the sciology of knowledge. The Penguin Books Ltd., Harmondsworth, Middlesex, England (Penguin University Books).
Berne, E. (2008): Emberi játszmák. 7. kiad. Háttér, Budapest.
Bognár Tibor (1984) (ed.): International Journal of Political Education. Vol. 5, No. 4.
Bojti Ferenc (szerk.) (1985): Politizáló fiatalok. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest.
Boros László (szerk.) 1989: A tizenévesek politikaképe. Műhelytanulmányok. MSZMP KB Társada­lomtudományi Intézet, Budapest.
Bourdieu, P. (2002): A gyakorlati észjárás. Napvilág Kiadó, Budapest.
Clarke, James W. (1973): Family Structure and Political Socialization Among Urban Black Children. American Journal of Political Science. Vol. 17, No. 2, 302-315....

Jegyzetek

1. Cikkünk az OTKA K78579 számon a fenti címmel támogatott kutatás koncepciójának az ELTE TáTK-n 2009. december 7-én tartott vita alapján javított változata. Ezúton is köszönetet mondunk mindazoknak, akik véleményükkel, tanácsaikkal segítették munkánkat: Angelusz Ró­bertnek, Bognár Adriennek, Csepeli Györgynek, Domokos Tamásnak, Erős Ferencnek, Gombár Csabának, Heller Máriának, Kriza Borbálának, Marián Bélának, Somlai Péternek és Szelényi Zsu­zsannának.
2. Ezen a ponton megemlíthetjük Berger és Luckmann tudásszociológiai tanulmányát is. Ők úgy fogalmaznak, hogy a szocializáció a valóság interakciók sorozatában történő elsajátítása és újraalkotása (Berger-Luckmann 1998). A társadalom a szocializációban összefüggő, objektíven adott valóságként áll velünk szemben, amit az új nemzedékek internalizáció során alakítanak át szubjektív valósággá, elsajátítva az intézményes rend mellett annak legitimációját is.
3. Bizonyosra vehetjük, hogy a modellkövetés serdülőkorban is működik. Arra pedig már Szabó-Örkény rámutatott, hogy az érzelmi politizálásnak különösen nagy szerep jut Közép- és Kelet-Európában, ahol az érdekek racionális egyeztetésének és a demokratikus intézményi kultú­rának csekély történelmi bázisa van (Szabó-Örkény 1998: 22). A témának emellett nagy pszicholó­giai irodalma van: pl. G. H. Mead szerint az én keletkezésének kisgyermekkori, első szakaszában egyenesen döntő jelentősége van szerepek utánzásszerű eljátszásának. "A gyermek eljátssza, hogy anya, hogy tanító, hogy rendőr; vagyis különböző szerepeket játszik" (Mead 1973: 191)...." (Csákó, 2010, p. 420-441)

 "Éppen a nyelv sokszínűségét féltve, kezdetben szinte ellene volt a nyelvi egységnek (l. RUZSICZKY 1963: 49-50), de már 1805-ben ezt írja Puczy Emilnek: "Minden nemzetnek van egy bizonyos Schriftsprach-ja, ’s a’ jobb Írók az ellen véteni nem mernek" (idézi BENKŐ 1982: 39). És ettől fogva Kazinczy igen fontos szerepet tölt be az egységes magyar irodalmi nyelv létrehozásában (l. BÍRÓ 2008: 86-8)....

A hivatkozott irodalom

ADELUNG, J. CHR. 1785. Der deutsche Styl 1-3. Berlin.
BALÁZS GÉZA - DEDE ÉVA szerk. 2008. Európai nyelvművelés. Inter Kht., Bp.
BARSI ERNŐ 1999. Kazinczy Ferenc és a zene. In: Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 18. Sátoraljaújhely. 179-94.
BENKŐ LORÁND 1982. Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében.
NytudÉrt. 113. Akadémiai Kiadó, Bp.
BÍRÓ FERENC 2008. Kazinczy Ferenc szerepe a nyelvkérdés történetében. In: Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve. 18. 83-8.
BÍRÓ FERENC 2009. A neológus a grammatikák között. Sajtó alatt.
CSETRI LAJOS 1990. Egység vagy különbözőség. Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Akadémiai Kiadó, Bp.
FRIED ISTVÁN 2008. "Aki napjait a szépnek szentelé...". Fejezetek Kazinczy Ferenc pályaképéből és utókora emlékezetéből. Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely-Szeged.
GARVIN, PAUL 1998. A nyelvi sztenderdizáció. In: TOLCSVAI NAGY 1998: 87-99.
HEINRICH GUSZTÁV 1916. Kazinczy Ferenc Tübingai pályaműve a magyar nyelvről 1808. Magyar Tudományos Akadémia, Bp." (Szathmári, 2010, p. 4, 12-13)
Egyazon szerző két, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt "a" ill. "b" jelzéssel hivatkozunk.

► "Kádár L. 1941: A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei. Budapest, Országos Táj- és Népkutató Intézet
Kádár L. 1943/a: A Szent Istváni eszme földrajzi alapjai. - Délvidéki Szemle. 10. sz. pp. 467-475.
Kádár L. 1943/b: Magyar ember magyar tájban. In: Bartucz L. (szerk.) A magyar nép. A művelődés könyvtára, 9. Budapest, Singer és Wolfner, pp. 69-90." (Hajdú, 2005, p. 309)