II/3.4. Számozásos módszer - indexszámokkal

Ebben az esetben a dolgozat szövegében az idézőjel fölött, illetve az idézett gondolat végén mindössze egy beszúrt indexszám található. A hivatkozott dokumentum adatai a dolgozat végén végjegyzetben, vagy a lap alján lábjegyzetben található, az azonos számú index után.

Előnye:

• A szövegben nincs olvasást zavaró elem, mindössze az indexszám jelzi, hogy itt olyan egyéb közölni valónk van, amelyet a jegyzetekben kell megnézni. Ez az információ nemcsak bibliográfiai lehet, hanem olyan textus is, amellyel nem akarjuk terhelni a főszöveget, de szeretnénk az olvasó figyelmét felhívni rá.
• Lábjegyzet esetén a befogadó azonnal tájékozódhat az idézett műről, ill. egyéb információról.
• Technikailag könnyen megalkotható, hiszen a szövegszerkesztő programok alkalmasak a jegyzetek beszúrásának, illetve átszerkesztésének kezelésére.

Hátránya:

• Ha végjegyzetet készítünk, az olvasónak lapozgatnia kell, hiszen a dolgozat végén találja meg a hivatkozásjegyzéket/jegyzeteket, amelyben az indexszámok alapján tájékozódhat.
• A hivatkozások jegyzéke mellett el kell készítenünk a felhasznált irodalom (bibliográfia) jegyzékét is.

• Könyv: indexszám Szerző/szerzők neve: Cím. Megjelenés helye : Kiadó neve, megjelenés éve. Oldalszám (sorozat)
• Tanulmány: indexszám Szerző/szerzők neve: Tanulmánycím. In: Forrásdokumentum címe. Szerkesztő(k) neve (szerk.). Megjelenés helye : Kiadó neve, megjelenés éve. Oldalszám (sorozat)
• Folyóiratcikk: indexszám Szerző/szerzők neve: Tanulmánycím. In: Folyóirat címe. évfolyam-megjelenés éve -szám. oldalszám

► "Márai alapos előtanulmányokat végzett a Júdás-történettel kapcsolatosan a regény különböző változatainak írásakor.¹⁴ Lukács és János evangélisták elbeszélése szerint Júdás árulása a keresztény Nyugat számára az árulás prototípusává vált. A keresztény bibliamagyarázat, de a középkori drámák és eposzok az árulásmotívumok alkalmazásakor szinte kizárólagosan arra az értelmezésre alapozódnak, hogy Júdás tettét a harminc ezüstpénzért, vagyis lényegében kapzsiságból követte el. Hasonló álláspontra helyezkedik Kálvin János is: "Különösen meg kell jegyeznünk, hogy Júdásban a kapzsiság volt az oka és forrása annak a vakságnak, s ebből kitűnik, hogy méltán nevezi Pál a pénz szeretetét minden gonoszság gyökerének".¹⁵ Az árulásmotívum alkalmazásának hátterében ezekben a művekben tehát a mohó birtoklásvágy áll. Ez az értelmezés hidat képezett a germán kultúrkörben az evangélium befogadásához. A germán alkotásokban nagy szerep jut a rossz tanácsadóknak, a hűtleneknek és hitehagyottaknak, akik egy személyes bizalomra épülő csoporthoz tartoztak.

¹³ Karl RAHNER, A hit alapjai, Bp., Pázmány Péter Hittudományi Akadémia, 1985, 253-254.
¹⁴ Ezzel kapcsolatosan Josephus FLAVIUS, A zsidók története (Bp., Renaissance, 1946), RENAN, Jézus élete (Bp., Európa, 1991), G. PAPINI, Krisztus története (Bp., Atheneum, 1925) című könyvek mellett jó néhány, a témával kapcsolatos művet olvasott.
¹⁵ KÁLVIN János, Magyarázat Máté, Márk, Lukács összhangba hozott evangéliumához, IV, Bp., Sylvester, 1942, 64." (Kakuszi, 2005, p. 425.)

"A könyvtár 2.0 fogalma nagyon friss. Michael Casey vezette be a szakkifejezést 2005 szeptemberében a "Library Crunch" című blogjában ^1. az egyik első publikáció pedig Jack Maness nevéhez köthető ^2. Már 2005 októberétől publikált a témában Paul Miller ^3. Mind Maness a hivatkozott cikkben, mind Miller megerősíti Casey elsőségét ^4. Ugyancsak 2005-ben használta a fogalmat Ken Chad azon cikkében, amelyben azt taglalja, hogyan felelnek meg a könyvtárak az internet következő generációjának, azaz a web 2.0-nak. ^5. Ez év novemberében Miller és Chad közösen publikált a témáról. ^6. A fogalom már korábban is felbukkant ^7. de mint egy futurisztikus riport címe, aminek semmi köze a szavak egyezésén túl a fogalomkörhöz. Magyarországon összefoglalóan a KIT Hírlevélben Mikulás Gábor és Takács Dániel írt erről először Könyvtár 2.0 címmel. ^8. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK) a témát először - dokumentálhatóan - a Referensz-munkacsoport ^9. 2007. február 28-i ülésén beszélték meg. [...]

Irodalom és jegyzetek

1. A blog címe: http://www.librarycrunch.com/; a Library Journal 2006.09.01. számában Laura C. Savastinukkal publikált cikke, amely a Library 2.0 : Service for the next-generation library címet viseli, a Könyvtár 2.0 kiáltványaként is felfogható. http://www.libraryjournal.com/article/CA6365200.html
2. MANESS, J.: Library 2.0 Theory: Web 2.0 and Its Implications for Libraries. = Webology, 3. köt. 2. sz. 2006. http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html
3. MILLER, Paul: Web 2.0 : Building the New Library. = Ariadne, 45. köt. 2005. okt. http://www.ariadne.ac.uk/issue45/miller/
4. MILLER, Paul: Library 2.0 : The Challenge of Disruptive Innovation című cikke 4. lábjegyzetében. = Talis White Paper. 2006. febr. http://www.talis.com/resources/documents/447_Library_2_prf1.pdf
5. CHAD, Ken: Library 2.0. = Public Library Journal, 20. köt. 4. sz. 2005. p. 11-12. http://www.talis.com/resources/documents/pla2005. pdf
6. CHAD, Ken-MILLER, Paul: The Libraries Matter?: The Rise of Library 2.0. = Talis White Paper. 2005. nov. http://www.talis.com/applications/downloads/white_ papers/DoLibrariesMatter.pdf
7. Pl. ALBANESE, Andrew Richard: Campus Library 2.0. = Library Journal. 129. köt. 7. sz. 2004. p. 30-33., majd hozzászólások későbbi számokban a cikkhez.
8. KIT 2006/30. november 04. http://www.gmconsulting.hu/inf/kit/hircsokor/konyvtar20.htm
9. A munkacsoport célja: foglalkozás a könyvtár tájékoztató munkájával és tájékoztatáspolitikájával, beleértve az ide tartozó tartalmi és informatikai kérdéseket." (Kukor, 2008, p. 403, 412)

Az ilyen típusú hivatkozás készítésekor a jegyzetekben az indexszámok után az idézett dokumentum adatainak annyiszor kell szerepelniük, ahányszor a főszövegben idézünk belőle. Az idézett dokumentum első előfordulásakor minden bibliográfiai adatot közölnünk kell, a második és a további alkalommal azonban lehetőségünk van a rövidítésre: bizonyos bibliográfiai adatokat elhagyhatunk, illetve használhatjuk az uő., uo., i.m., i.h. stb. rövidítéseket - természetesen figyelni kell, hogy ez ne menjen az érthetőség rovására.

► "28. Esze, 1951. 76. p.
29. Hornyik, 1866. 993. p.
30. Uo. 81-82., 91. p.
31. Uo. 84. p. (Erre az adatra Seres István hívta fel a figyelmemet.)
31. Kecskemét, 1703. október 24. napján." (Sipos, 2003, p. 178-179)