V. A rövidítések

Mint már a I/3.1.1. és a II/3.4. fejezetben is említettük, a hivatkozásokban, jegyzetekben használhatunk bizonyos rövidítéseket, amelyek könnyebbé teszik a dolgozat elkészítését. A következő táblázatban ezek közül a legfontosabbakat vesszük számba, jelezve azok feloldását, jelentését magyarázva alkalmazási területüket.

Rövidítés	Jelentés	Alkalmazási terület
*[sic!]*	így	Szó szerinti idézések esetében helyesírási ill. nyomdahiba jelölése
p.	pagina (oldalszám)	Dokumentumok bibliográfiai adatainál a terjedelem jelölése
*[s. l.]*=sine loco	hely nélkül	Megjelenési hely ismeretlen
*[s. n.]*=sine nomine	kiadó nélkül	Kiadó neve ismeretlen
*[s. a.]*=sine anno	év nélkül	Kiadási év ismeretlen
*[h. n.]*	hely nélkül	Megjelenési hely ismeretlen
*[k. n.]*	kiadó nélkül	Kiadó neve ismeretlen
*[é. n.]*	év nélkül	Kiadási év ismeretlen
*cop.*	copyright	Ha a kiadási év ismeretlen, helyette megadható a copyright évszám
*szerk.* *főszerk.* *ford.* *ill.*	szerkesztő főszerkesztő fordító illusztrálta	Közreműködői szerzőségek jelölése
*et al.*	és a többiek	Ha három vagy annál több szerzője van a műnek, az első név után
*kiad.* *jav. kiad.* *bőv. Kiad.* *jav., bőv. Kiad.*	kiadás javított kiadás bővített kiadás javított, bővített kiadás	A dokumentum második, stb. kiadását jelzi
*köt.*	kötet	Több kötetes munkák esetében a kötetszám jelzésére
*évf.*	évfolyam	Periodikusan megjelenő kiadványok esetében az évfolyam jelölésére
*sz.*	szám	Periodikusan megjelenő kiadványok esetében a szám jelölésére
*i.m.*	idézett mű	A jegyzetekben hivatkozás a korábban már felhasznált műre, szerzőre, oldalszámra
*op. cit*.= opus citatum	idézett mű
*uő.*	ugyanő
*uo.*	ugyanott
*vö.*	vesd össze	A jegyzetekben egyéb szakirodalmakkal való összehasonlításra

Egy-egy tudományterületen belül elfogadott olyan rövidítések használata is, amely az adott szak általánosan elismert és sokat hivatkozott kézikönyveinek, periodikáinak címét rövidíti. Ezek a névalakok az adott tudományterület művelői és kutatói által közismertek, így nem jelent problémát, ha a hivatkozások, jegyzetek, bibliográfiák ilyen formában tartalmazzák azokat.

Milyen típusú rövidítéseket alkalmazhatunk dolgozatunkban?

Lássunk most ezekre néhány példát:

Elfogadott rövidítés	Teljes névalak
*Acta hist. litt. Hung.*	Acta historiae littera litterarum hungaricum
*Acta Math. Hungar.*	Acta Mathematica Hungarica
*ÉrtSz.*	A magyar nyelv értelmező szótára I-VII.
ÉS	Élet és Irodalom
*Filol. Közl.*	Filológiai Közlemények
*Hadtört. Közl.*	Hadtörténeti Közlemények
*Hvg*	Heti Világgazdaság
It	Irodalomtörténet
*ItK*	Irodalomtörténeti Közlemények
*KÖMAL*	Középiskolai Matematikai Lapok
*MNy.*	Magyar Nyelv
*Nyr.*	Magyar Nyelvőr
*RMKT*	Régi Magyar Költők Tára
*TESz.*	A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
*TMT*	Tudományos és Műszaki Tájékoztatás

FONTOS

Természetesen az egyértelműség és közérthetőség kedvéért a dolgozat végére be kell illesztenünk egy rövidítésjegyzéket, amely tartalmazza azoknak a rövidített dokumentumcímeknek a feloldását, amelyeket használtunk. Mindez fontos azért is, hogy az érdeklődő "laikusok" számára se legyen rejtélyesek hivatkozásaink.